Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
Görög katolikus teológiai hallgatók egyházmegyénkénti megoszlása 1855-1918: 11. táblázat Egyházmegye Egyházmegye Eperjes 75Szamosújvár 70 Hajdúdorog3 Eger81 1 Munkács 69Erdély82 83 1 Nagyvárad 69világi (saecularis) 2 Gyulafehérvár 57egyházmegyét nem ír 8 Lugos 54összesen: 409 fő Az 1896 után a Karon tanuló növendékek születési helyét tekintve a legtöbb hallgató Szatmár vármegyéből származott, ők az összlétszám tizedét alkotják. Ezután következik 8,33 %-al Máramaros és Szolnok-Doboka, valamint 7,22 %-al Sáros és Zemplén vármegye. Az említett öt vármegye adta a növendékek több mint két ötödét (41,1 %). Görög katolikus hallgatók születési hely szerinti megoszlása 1896-1918: 12. táblázat vármegye vármegye Abaúj-Torna4Szabolcs 5 Alsó-Fehér10 Szatmár 18 Arad 5Szeben 2 Bereg 6Szepes 4 Beszterce-Naszód4Szilágy 6 Bihar 8Szolnok-Doboka 15 Fogaras 4Temes 2 Hajdú 2Torda-Arany os 8 Hunyad 7Ugocsa 3 Kis-Kükiillő 1Ung 5 Kolozs 3Zemplén 13 Krassó-Szörény 10Arad törvényhatósági jogú város 1 Máramaros 15Budapest székesfőváros 1 Maros-Torda 2Nagyvárad törvényhatósági jogú város 1 Nagy-Küküllő 1Amerikai Egyesült Államok8' 1 Sáros 13 összesen: ISO fő 81 Vallásnak görög katolikust ír, de egyházmegyénél Eger szerepel. 82 Vallásnak görög katolikust ír, de egyházmegyénél Erdély szerepel. 83 Anyanyelve: magyar 31
