Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)

A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara

Római katolikus hallgatók megoszlása az apa/gyám/anya foglalkozása szerint

1896-1918:

10. táblázat

foglalkozás

foglalkozás

(1) nemes, földbirtokos

16(10) pap, kántor, sekrestyés

6

(2) katonatiszt, katona, rendőr, csendőr

8(11) földműves, napszámos, bányász

124

(3) főhivatalnok, méltóságviselő

9(12) gazdálkodó, bérlő

12

(4) hivatalnok, tisztviselő, állami alkalmazott

64

(13) uradalmi tisztviselő

6

(5) gyáros, vállalkozó, magánzó

39

(14) mérnök, gépész, építész, erdész, gazdász

18

(6) iparos, kézműves

115(15) szolga

15

(7) kereskedő

28(16) özvegy

10

(8) orvos

1(17) munkás12

(9) tanár, ügyvéd, egyéb értelmiségi

55

(18)egyéb

4

összesen:542 fő

A hallgatók származására utaló adatok kategóriákra bontásával kapcsolatban több probléma merült fel: az egyes foglalkozások megnevezése alapján sok esetben csak nagyjából lehet következtetni művelőjük társadalmi hovatartozására. Például egy adott szakmát művelő lehet uradalmi alkalmazott, de éppúgy kisvállalkozó, "... a tulajdonosnak látszó vendéglős valójában nyomorgó bérlő is lehet, a gyári alkalmazott kérges tenyerű proletár helyett magántisztviselő adminisztrátor, a földbirtokos szegény hétszilvafás helyett sok ezer holdas arisztokrata, és így tovább."11 Sok esetben az apa foglalkozásánál az egyik évben földműves szerepel, majd a következő évben birtokos, valamennyi ilyen esetet a földműves kategóriába osztottuk be. Akiknél csak kisbirtokos szerepelt azokat a gazdálkodó, bérlő kategóriába osztottuk, míg az apa foglalkozását birtokosként, földbirtokosként, illetve nagybirtokosként megjelölők az első csoportba kerültek. A szereplők alacsony száma miatt a második csoportban a katonák, rendőrök, csendőrök esetén a tiszti és a legénységi állomány (melyek aránya 4-4 az adatokban), és a tizedik csoportban a pap, kántor és sekrestyés (aránya 2-2-2) egy kategóriában szerepel. A hivatalnok, tisztviselő, állami alkalmazott tágan értelmezett kategória, mivel ide soroltuk mind az állami szolgálatban dolgozó értelmiségi réteget, például a jegyzőt, mind az állami alkalmazásban álló egyszerűbb foglalkozásúakat pl. a Magyar

Csorba 1990: 169.o. (12. jegyzet)

29