Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
nyújtotta be. Alapelvként továbbra is a teológiai és az egyházi nyelv egységének fenntartását határozták meg, de úgy vélték, hogy mivel más tudományok irodalmában már a magyar nyelvet használják, ezért a teológia csak akkor gyakorolhat hatást azokra, ha nyelvileg nem szigetelődik el töltik. Ezért a kar, autonóm joga alapján a következő változtatásokat javasolta felterjesztésében a hercegprímásnak:- A dogmatikánál, az erkölcstannál, a pasztorálteológia szentségekről szóló részénél és a kánonjognál az oktatás nyelve maradjon a latin.- A szentírásmagyarázatnál a vasárnapi és ünnepnapi részek magyarázatánál a magyar, a többinél a latin nyelv használatát javasolták.- Magyarul adják elő az egyházi jog különleges egyházi vonatkozásait, a szónoklattant, a hitelelemzéstant és a lelkipásztorkodástan nagyobb részét, az egyháztörténelmet, az ókeresztény irodalomtörténetet, az egyházi régiségtant (archeológiát), a bibliai könyvekbe való bevezetést és a keleti nyelveket.- A filozófiai tárgyak közül latinul adják elő a logikát, ontológiát, teodíceát, míg magyarul tanítsák a lélektant, természetfilozófiát, a filozófiai erkölcstant és a filozófia történetet.- A szakkifejezéseket minden tárgyból magyarul és latinul is meg kell tanítani. A tanulmányi reform ügye újból az 1907/08-as tanévben merült fel, mikor a hercegprímás, Vaszary Kolos a tanári karban az előző években történt személyi változásokra hivatkozva, azzal a kérdéssel fordult a karhoz, hogy továbbra is szükségesnek tartja-e az öt éves rendszerre való áttérést. Az ügy megvizsgálását a kar 1907. szeptember 18-i I. ülése58 59 Kiss János dékánra, Breznay Bélára és Mihályfi Ákosra bízta. A bizottság egy tagja, Mihályfi Ákos bár alapvetően jónak tartotta az öt éves rendszer bevezetését, mégis, gyakorlati okok miatt úgy vélte, ettől el lehet tekinteni, hiszen a reform lényege nem az öt évben van, hanem a szemináriumi rendszer bevezetésében és az oktatandó tárgyaknak a tanulmányi időn belüli jobb elosztásában. Mivel azonban a három tagú bizottság másik két tagja a tanulmányi idő megnövelését feltétlenül szükségesnek tartotta, így Mihályfi nem jelentett be különvéleményt, de ragaszkodott ahhoz, hogy nézete a bizottság jelentésében szerepeljen. A bizottság a korábbi 1900. évi tervezethez módosításokat javasolt, és tervezetét 1907. decemberében nyújtotta be a karnak megvitatásra. A legfontosabb változtatás a dogmatika oktatásával kapcsolatosan történt, ahol a kar a korábbi javaslat szerinti két tanár helyett kétéves váltakozó rendszer bevezetését akarta. Az emlékiratot az 1908. június 9-én és folytatólagosan 10-én tartott VIII. rendes kari ülés fogadta el és ezután megküldték a hercegprímásnak. Az egyetemi tanács 1909. április 2-i, azévi harmadik ülése is elfogadta a teológiai kar tantervét módosító 58 PPKE Hittud. Levéltár l/a 3. doboz Javaslat a budapesti kir. magyar tudományegyetem hittudományi karában foganatosítandó jobbítások tárgyában. Budapest 1899. szept. 25. Breznay Béla és Kiss János Inyomtatott]; 5. doboz 1906. II. 19., IV. r. és IV. 4., Vili. r. ülések ésArtner-Hermann 1938: 467.0. 59 Artnernél tévesen szept. 23. szerepel. 19
