Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
javaslatokat, és a jogi kar dékánhelyettese, Csarada János indítványára azzal egészítette ki, hogy a teológiai karon a magán- és a közjogot is oktassanak.60 1909. február 9-ével Glattfelder Gyula hitszónoklati tanszékre való kinevezésével gyarapodott a kar tanszékeinek száma.61 A kar fellendítését célozták Mihályfi Ákosnak az 1909/10-es tanév dékánjának év eleji beszédében felvetett javaslatai. Mihályfi fontosnak tekintette a kar hallgatói létszámának megemelését, valamint azt, hogy az egyházmegyék papnövendékei szabadon látogathassák az egyetemet. Ezen kívül, az ötéves rendszer bevezetéséhez szorosan kapcsolódónak tartotta a tanárok irodalmi működésének fokozását, az előadások nyomtatásban való kiadását és kari folyóirat létesítését.62 A kari reform ügye az 1911/12-es tanévben lendült fel. Az 1911. évi költségvetés a kellő anyagi fedezetet az 1908-as javaslatban kért négy szeminárium helyett csak kettőhöz biztosította, és nem tette lehetővé a második bölcseleti tanszék létesítését sem.63 Ezután Mihályfi Ákos 1911. szeptember 29-i javaslata alapján a kar egy bizottságot bízott meg azzal, hogy a következő tanévre az ötéves tanfolyam és a szemináriumi gyakorlat megkezdésének lehetőségeit megvizsgálja. A bizottság tagjai Breznay Béla, Kiss János és Mihályfi Ákos, a dékán, Zubriczky Aladár elnökletével október 16-án úgy döntött, hogy az ötéves tanfolyamot meg lehet kezdeni a következő tanévben, de szükséges a második bölcseleti tanár kinevezése és a kért szemináriumok felállítása. Azonban az 1912. évi költségvetés sem biztosította ehhez a pénzügyi feltételt, többek között azon indokkal, hogy a felállítandó második bölcseleti tanszék párhuzamos tanszék lenne. A kar ezért új felterjesztést nyújtott be, melyben kérte, hogy az 1913. évi költségvetés által biztosítassanak az anyagi feltételek, majd 1912. február 5-én újabb, Kiss János által szerkesztett emlékiratban sürgette az ötéves rendszer bevezetésének ügyét. Az emlékirat az előzmények ismertetése után a második bölcseleti tanszék felállításának szükségességére mutatott rá, hiszen a filozófia oktatásában az egymásutániságnak fontos szerepe van, ezért ebben az esetben nem alkalmazható a váltakozó kétéves rendszer. Végül a folytonos sürgetés eredményt hozott: az 1913. évi költségvetés biztosította a szükséges pénzügyi feltételeket. így tehát a kar 1913. február 26-i V. rendes ülése a korábbi bizottság tagjait (Breznay Bélát, Kiss Jánost és Mihályfi Ákost) bízta meg az új tanrend összeállításával.64 Mivel a püspöki karnak az új tantervvel kapcsolatban még aggodalmai voltak, a kérdések tisztázására 1913. május 16-ra a hercegprímás, Csernoch János a Központi Szemináriumba értekezletre hívta a teológiai kar tanárait, mely értekezlet lefolyása után a kar megkapta a prímási jóváhagyást az új tanulmányi rend 60 PPKE Hittud. Kar Levéltár 1/a 5. doboz 1907. IX. 18., I. r.; XII. 20., II. rk.; 1908. II. 3., III. rk; II. 10., IV. rk.; II. 21., V. rk.; III. 9., VI. rk.; III. 16., VII. rk. és VI. 9. és 10., VIII. r. ülések és Arlner- Hermann 1938: 480. és 482.0. 61 Artner-Hermann 1938: 481.0. 62 Artner-Hermann 1938: 482. és 563.o. w PPKE Hittud. Kar Levéltár 6. doboz 1910. XII. 12., III. r. ülés 64 PPKE Hittud. Kar Levéltár 6. doboz 1911. IX. 29., I. r.; X. 23., II. r.; 1912. II. 5., V. r. és 1913. II. 26., V. r. ülések; Artner-Hermann 1938: 484-86. o. 20
