Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
elfogadta az azévi III. rendes kari ülés (január 15.) bölcseleti előkészítő tanfolyam tanrendjével kapcsolatos határozatát és "figyelemre méltónak" tartotta az 5 éves tanulmányi rendre való áttérés igényét. Ezzel kapcsolatban javaslattételre hívta fel a kart.51 A tanulmányi reform előkészítésével az 1898. március 14-i IV. rendes ülés* * 54 Breznay Bélát és Kiss Jánost bízta meg, akik a következő tanév elején terjesztették a kar elé az 1899. szeptember 25-én kelt javaslatukat. Ezután a kar 1899. október 30. és 1900. június 16. között tíz alkalommal foglalkozott a kérdéssel. A végül elfogadott tervezet két fő célt határozott meg, eszerint a teológiai tanulmányoknak az életpályára és a magasabb tudományos képzettségre is fel kell készíteniük a hallgatókat. Az új tanterv a tárgyak bőségesebb előadását, a szemináriumi rendszer bevezetését és a szigorlatok megszigorítását irányozta elő. Ezen kívül a keleti nyelvek rendkívüli tanszékének rendes tanszékké való átszervezését, második dogmatikai tanszék és egy homiletikai tanszék felállítását, valamint a patrológia és az egyházi irodalomtörténet oktatására egy rendkívüli tanszék létrehozását kívánták. A tervezetet a kar elküldte a hercegprímásnak és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak.55 Miután Zubriczky Aladár ókeresztény irodalomtörténetből magántanári képesítést szerzett, miniszteri engedély alapján 1904 márciusában elkezdhette előadásait, melyek látogatását a kar kötelezővé tette és így a patrológia ismét a tanrend része lett.56 A kari reform ügyében évekig nem történt komolyabb lépés, annak ellenére, hogy Breznay Béla dékán ismételten elküldte a tervezetet a püspököknek. Végül 1905 szeptemberében a prímási titkár, Andor György tudatta a karral, hogy a püspöki kar érdeklődést mutat az ügyben, és újra kérik az emlékirat elküldését. így a dékán, Kiss János a kívánt anyagot minden egyházfőnek ismételten megküldte 3 példányban.57 A kari reform kérdésével párhuzamosan felmerült az oktatási nyelv kérdése is, mellyel már az 1899. szeptemberi, a tanulmányi reform ügyében írt előterjesztés is foglalkozott. Majd az ügyben a kar 1906. február 19-i VI. rendes ülése Kiss János javaslatára bizottságot küldött ki. A Breznay Bélából, Kiss Jánosból és Mihályfi Ákosból álló bizottság előterjesztését az 1906. április 4-i VIII. rendes kari ülésen PPKE Hittud. Kar Levéltár l/a4. doboz 1897. IX. 13., záró ülés és 1898. III. 14., IV. r. ülés; ArtnerHermann 1938: 457.0. 54 Artner szerint 1898. jan. 10. és 17-i ülés, de az ezen napokról származó jegyzőkönyvben erről nem esik szó. 55 PPKE Hittud. Levéltár 1/a 3. doboz Javaslat a budapesti kir. magyar tudományegyetem hittudományi karában foganatosítandó jobbítások tárgyában. Budapest 1899. szept. 25. Breznay Béla és Kiss János ínyomtatott]; A Budapesti Kir. Magyar Tud.-Egyetem Hittudományi Karának emlékirata a Nagyméltóságú Püspöki Karhoz a Hittudományi Karban foganatosítandó reformok tárgyában. 1900. június 16. [nyomtatott, kézirata a 4. dobozban van] és Artner-Hermann 1938: 459-60.O. Artner szerint a javaslatot 1899. szept. 30-án terjesztették a kar elé. Ezzel szemben a kar a javaslatot először 1899. okt. 30-i 1. r. ülésén tárgyalta. 5Í’ Artner-Hermann 1938: 462.0. ,7 Artner-Hermann 1938: 463-64.0. 18
