Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
A Hittudományi Kar a négy éves képzés előtt egy filozófiai, a korabeli szóhasználat szerint bölcseleti előképzést tartott szükségesnek, ennek létrejöttét sürgette Berger Ev. János dékánként az 1876-os tanévnyitó beszédében, majd ismételten 1880-ban rektori székfoglaló beszédében. Végül, az 1884. május 7-i IV. kari ülésen támogatták Berger Ev. János javaslatát arról, hogy a következő tanév elejétől rendszeres filozófiai előkészítő előadásokat tartsanak, melyhez a kar a minisztériumtól kérjen engedélyt. A kari felterjesztés nem kérte új tanszék felállítását, mivel úgy vélték, hogy anyagi természetű okok miatt, a komoly fontossággal bíró ügyről való döntés halasztást szenvedne. Az előadások tartását a karon a keleti nyelvek tanára Kanyurszky György vállalta el.4’ A tantervi reform kérdését az 1891. november 6-i II. rendes kari ülésen Berger Ev. János dékán vetette fel. A kar üdvözölte az indítványt és a kérdés vizsgálatával Bita Dezső, Kiinger István és Aschenbrier Antal személyében 3 tagú bizottságotbízott meg. Végül azonban az 1892. április 6-i V. rendes kari gyűlés elhalasztotta az ügyet. A következő tanév elején, az 1892. szeptember 23-i I. kari ülésen merült fel igény egy űj, bölcseleti tanszék felállítására. Ennek érdekében a kar a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz felterjesztetést nyújtott be, melyben az újonnan létrehozandó tanszék óraszámát és tárgybeosztását is meghatározta. Eszerint a tárgy az I-III évfolyamon heti 2-2 órában kerülne előadásra, és hallgatása a szigorlatra bocsátás előfeltételét képezné. A tanszéket azonban ekkor még nem állították fel.49 50 A teológiai oktatás reformját az 1800-as évek végén a katolikus sajtó is több ízben sürgette, így 1887 első felében a "Religió" hasábjain, majd 1895-ben a "Magyar Sion"-ban.51 A karon belül Kiss János szorgalmazta az ügyet és a milleneummal kapcsolatban egy a papnevelés és a teológiai oktatás reformjával foglalkozó kongresszus összehívását javasolta, mely javaslatát az 1895. december 16-i II. rendes kari ülés elvetette.52 1896 első felében a reform szempontjából fontos eseményre került sor, a parlament megszavazta és a király engedélyezte egy bölcseleti előkészítő tanszék felállítását. Az új tanszék létrehozásával foglalkozó miniszteri leirat kapcsán - amely az előkészítő évnek a teológiai tanulmányokhoz való kapcsolásáról, mint lehetőségről, és ezzel a tanulmányi időnek 5 évre való emeléséről is említést tett - a kar 1897. január 15-i III. rendes kari ülésén foglalkozott a tanulmányi rendszer átalakítását érintő kérdésekkel és a bölcseleti előkészítő tanfolyam tanrendjével. Az ülés az üggyel foglalkozó 3 tagú bizottság (Kisfaludy A. Béla, Bita Dezső és Bognár István) javaslata alapján elismerte az oktatási rendszer hiányosságait, valamint új tanszékek felállításának és az öt éves rendszer bevezetésének szükségességét. Az 1897. szeptember 13-i záró ülésen ismertetett 1897. május 31-én kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet 49 PPKE Hittud. Kar Levéltár l/a 3. doboz 1884. V. 7.. IV. r. és XI. 14 és 19., II. r. ülések; Artner- Hermann 1938: 437-38.0. 50 PPKE Hittud. Kar Levéltár I/a 4. doboz 1891. XI. 6., II. r.; 1892. IV. 6., V. r. és IX. 23., I. r. ülések és Artner-Hcrmann 1938: 445-46.0. 51 Artner-Hermann 1938:444. és 446.0. 52 PPKE Hittud. Kar Levéltár l/a 4. doboz 1895. XII. 16., II. r. ülés és Artner-Hermann 1938: 446.o. 17
