Berzeviczy Klára: A magyar katolikus klérus elitjének képzése 1855-1918. A Hittudományi Kar hallgatói - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 21. (Budapest, 2000)
A Királyi Magyar Tudományegyetem Hittudományi Kara
támogatta egy katolikus egyetem létrehozását, mégis úgy vélte, az országnak van egy többségében katolikus egyeteme, a budapesti tudományegyetem.37 A katolikus egyetem alapításának kérdése évtizedeken keresztül állandó jelleggel napirenden volt. 1893-ban gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy nyilatkozik, hogy egy katolikus egyetem létesítésére hajlandó lenne adni az egyetemi alapból. Az erről való döntés azonban az országgyűlés hatáskörébe tartozott. 1894-ben az esztergomi főegyházmegye papságának nyomtatott felhívása kért a leendő katolikus egyetemnek anyagi és erkölcsi támogatást. Ekkor még a püspöki karnak nem alakult ki végleges állásfoglalása. Az egyetem kérdésével a későbbiekben az 1897-es autonómia kongresszuson, majd 1900-tól az Országos Katolikus Nagygyűléseken foglalkoztak.38 A századforduló körül a katolikus egyetem ügyének fő szószólója és a tervek kidolgozója a ciszterci rendi Mihályfi Ákos, aki 1906-tól a pesti teológiai kar Lelkipásztorkodástani Tanszékének professzora volt.39 Mihályfi Ákos "... az egyetem- céljaként a katolikus tudomány védelmét s fejlesztését jelöli meg. Reálisan látja, hogy az ifjúság tömegeit egy katolikus egyetem aligha befolyásolná, hiszen nyilvánvaló, hogy a hallgatók döntő többsége változatlanul csak az állami egyetemekre iratkozhat be. Az. új katolikus egyetemnek magas tudományos színvonalával, újszerű egyetemi szervezetével, a diákokkal való törődés korszerű formáival kell példát mutatnia, és azzal erjesztőleg hatnia. Mihályfi szerint a leendő egyetem alapkérdése a tanárok kiválasztása, akik nem lehetnek középszerűek, s nem lehet elegendő náluk a katolikus buzgalom, "igazi tudósoknak kell lenniük". Az eszmény az angol mintájú egyetem, a campus rendszerben a nagyvároson kívül felépült egyetemi város volt, ahol az igazi egyetemi élet kialakítására adott a lehetőség,"40 Mihályfi tervezete internátusok rendszerének felépítését és Magyarországon hiányzó karok létesítését is tartalmazta. Ő azonban 1903-ban úgy vélte, hogy megfelelő szakmai szintű tanári kar kinevezésére nem lenne mód, ezért elsődleges feladatnak tehetséges katolikus ifjak külföldi tanulmányainak támogatását tekintette, illetve a tehetséges szakemberek segítését, hogy állami egyetemeken magántanári rangot szerezhessenek. Mihályfi helytelennek tekintette azt az elképzelést, hogy az egyetemi alapból a katolikus részt kikérjék, mert véleménye szerint, ezzel az egyház minden befolyását elveszítené a budapesti egyetemen.41 A katolikus egyetem felállításának igénye felvetődött az I. és a 11. Országos Katolikus Nagygyűlésen, majd 1903-ban felmerült két terv, az egyik (Hanuy Ferenc elképzelése) egy Pécsett, a másik egy Gyulafehérváron felállítandó egyetemről szólt. Mihályfi bírálata szerint azonban egyik sem érte volna el a szükséges tudományos színvonalat. Bár az 1911-es XI. Országos Nagygyűlés még foglalkozott a kérdéssel, mégis "... az. 1910-es évek elejére az egyházi vezetés végleg letett az. önálló katolikus 37 Szögi 1991: 17-18.0. 1S Szögi 1991: 19-20.O. és Artner-Hermann 1938:446.0. 39 Szögi 1991: 20.o. és Artner-Hermann 1938: 466.0. 411 Szögi 1991: 20-2l.o. 41 Szögi 1991: 21-22.0. 14
