Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
24 nem érdeklődnek és passzívak e román egyesület iránt: “Tudjuk, hogy ezek különféle kifogásokat találnak, hogy igazolhassák távolmaradásukat egyesületünk összejövetelei és munkái alól; ezek azonban nem egyebek, mint kifogások, az igazi ok közömbösségük... Alighanem ezek azok, akik egész évben nem vesznek egy lapot, egy román könyvet a kezükbe...9 Senki sem mutat annyi hiányosságot anyanyelvének használatában talán, mint éppen ők, akik - ahogy ország és világ egyaránt tudja - képtelenek arra, hogy lemásoljanak három román sort, anélkül hogy 10-13 nyelvtani és mondattani hibát ejtsenek. Mit várhat a nemzet ilyen egyénektől, ha kikerülnek a gyakorlati életbe9 És ök mégsem szégyenkeznek kéregetni és honfitársaik segitségét elfogadni...! Testvérek! nem ez az út vezet a nemzet tiszteletének és pártfogásának elnyeréséhez; és jusson eszetekbe, kérlek, hogy a nemzet múltbeli áldozatai és jelenlegi garasai nélkül többségetek az eke szarvánál maradt volna; mutassátok meg, hogy nemzeteteknek hálás fiai vagytok azáltal, hogy szeretitek nyelveteket és azon igyekeztek, hogy román szellemben és érzelemben fejlődjetek“64. Bécsi tartózkodása után Al. Roman nem tért vissza Bihar megyébe, hanem megvált a papi pályától, és éveken keresztül a magyar kormánynál dolgozott román fordítóként. 1857 és 1863 között a Magyar Királyi Helytartótanácsnál volt fogalmazó Budán Ezután bontakozott ki sokoldalú tevékenysége mint egyetemi tanár, akadémikus, újságszerkesztő és országgyűlési képviselő. Egyetemi tanár Al. Roman 1862. december 20-án nyerte el nyilvános rendkívüli tanári kinevezését, “...a pesti új tanszék nem volt sem több, sem kevesebb némi egyszerű egyetemi tanszéknél, melynek jövendő tanárától nem kértek egyebet, mint azt, hogy igazi nevelő és tudományos beállítottságú ember legyen.“60 Előadásait 1863. április 27-én e szavakkal vezette be: “Arra fogok törekedni, hogy megismertesselek benneteket e nyelv felépítésével és szépségével, hogy dallamos hangzású szavai bevéssék * 6 * 4 Família, 1865. 4. supracopertá. 6~ Ghibu. Onisifor: Penlru o pedagogic roináneascő. Antologie de scrieri pedagogice. Bucure$li. 1977. 147.
