Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
III. Tamás Lajos, a tudós és tanár
234 Osztályának Közleményeiben (Albániai tanulmányntam. Az albán nemzeti és irodalmi nyelv kérdése MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, III. kötet, 1953. 3. 265-293). 1952 júliusától ugyanis két hónapot Tiranában töltött az Albán Tudományos Intézet vendégeként. Több tanulmányi kirándulást tett. Az albán tudományos élet legfontosabb eseménye az akadémiai funkciókat is ellátó Albán Tudományos Intézet (ATI) megalapítása volt 1947-ben. Ezzel lezárult az a korszak, amelyben túlnyomóan idegen tudósok foglalkoztak az albán nyelv, valamint az albán történelem, néprajz, bibliográfia és általában a nemzeti tudományok kérdéseivel. Megalakultak az ATI nyelvi és irodalmi, történelmi és gazdaságtörténeti, valamint természettudományi és biológiai szakosztályai. A Nyelvészeti Szakosztály elsőként az Albán Értelmező Szótár kiadását tűzte ki célul, amely 20-22 000 címszót és sok kifejezést tartalmaz és addig is, míg az Albán Nagyszótár meg nem jelenik, a nyelvhasználat szabályozójának szerepét tölti be. Az ATI vezetősége lehetővé tette Tamás Lajos számára, hogy tanulmányútja során készülő Albán-magyar szótárának anyagát e gazdag kézirat alapján felülvizsgálja, kiegészítse és átdolgozza. Jelentős segítséget nyújtott számára három albán munkatársának (Xhuvani, £abei és Kraini) közreműködése. Ezekkel egyetértésben úgy döntöttek, hogy az Albán-magyar szótár törzsanyagát a toszk jellegű irodalmi nyelv képezze. Emellett a hangalakbeli eltéréssel ejtett geg szavakat is közük a megfelelő toszk szóra való utalással (pl. anmik - armik, kangé - kéngé stb.) és a tipikusan eltérő szókezdő hangcsoportokat is utalással oldják meg. így a szótár geg szövegek megértéséhez is jelentős, bár nem minden esetben teljes segítséget nyújthat. Az egyes meghonosodott idegen szavak mellett a szócikk végén zárójelben állnak az albán megfelelők. Az idősebb generáció nyelvében előforduló turcizmusokat mellőzi, viszont helyet kapnak a mindennapi nyelvben gyakran előforduló állandó kifejezések. Albán-magyar szótárának összeállításakor Tamás Lajos sok nehézségbe ütközött a helyesírás tekintetében, mert az ATI még 1951-ben kiadott ugyan egy jól megfontolt helyesírási szabályzatot (Ortográfia e gjuhés shzipe, Tirané), azonban mégis számos ingadozás volt tapasztalható e téren.
