Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
III. Tamás Lajos, a tudós és tanár
232 E két szó sommás történetén keresztül ecseteli, hogy az egyes románlakta tájak a saját hangtani törvényszerűségeik szerint fogadták be a magyar szavakat és az írott szövegekben az egyes, megfelelő táji változatok jelentkeznek. De arra is rávilágít, hogy a XIX. században a munténiai változat csakugyan teret hódított és így válik lassan a magyar szónak éppen a munténiai változata irodalmi nyelvi uralkodó alakká. A munténiai irodalmi nyelv szabályozó, kiegyenlítő szerepe tehát egyes magyar eredetű szavak változatain keresztül is kimutatható. Tamás Lajosnak ez a tanulmánya orosz nyelven is megjelent. A nyelvtanulásról A magyar és a román nyelv mellett Tamás Lajos élénk érdeklődést tanúsított más nyelvek iránt is. Legendává vált, hogy milyen sok nyelvet ismert. Egyszerű szóhasználattal élve nyelvzseni volt. Az idegen nyelveket tökéletes kiejtéssel, hibátlan grammatikával beszélte. Németül, franciául, románul és olaszul beszélt, írt és olvasott; latinul és portugálul olvasott; angolul elég jól beszélt és olvasott. “Én nem hiszek ugyan a lélekvándorlásban, de mikor egy idegen nyelvet tanulni kezdek, mindig az az érzésem, hogy én azt a nyelvet valamikor már tudtam és most csak felfrissítem régebbi emlékeimet“ - vallotta egyik alkalommal. Több vitában, ankéton részt vett a korszerű nyelvoktatással kapcsolatban. Ami a nyelvérzék, nyelvtehetség kérdését illeti, a következőképpen vélekedett: “Idegen nyelvet szorgalommal és következetes egyéni tanulással el lehet ugyan sajátítani, ám annak beszédjében, aki pusztán csak szorgalommal tanul idegen nyelvet, hogy úgy mondjuk, nincs vitamin, nincsenek színek, stiláris árnyalatok. Az idegen nyelv árnyalatainak felszívásához sajátos tehetség kell, zenei és stiláris érzék. Akiben ez nincs meg, arra egy idegen szöveg csak ügy hat, mint egy egyszerű rézkarc, de akiben megvan ez a tehetség, az gazdag színekben pompázó képként élvezi a szöveget, a beszédet“'’7" Ennek ellenére hangoztatta, hogy szorgalom, akarat, kedvező nyelvtanulási 111 Tükör. 1978. 41
