Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

III. Tamás Lajos, a tudós és tanár

233 feltételek a nyelvérzék hiányosságait elegendő mértékben korrigálhatják s így a gyengébb nyelvérzéküek is társadalmi szempontból jól értékesíthető nyelvtudásra tehetnek szert Viszont “...jól meghatározott cél nélkül, csak úgy általában nem lehet hatékonyan nyelvet tanulni és tanítani“. Példaként az Arizona fővárosa (Phoemx) melletti American Institute for Foreign Trade-t említi, ahol a hallgatóknak két-három hónap alatt kell elsajátítaniuk idegen nyelveket megfelelő tanulási feltételek mellett (egész nap az idegen nyelvvel foglalkoznak, nyelvi órákon vagy nyelvi laboratóriumokban). Nem azt kérdezik, lehet-e egy idegen nyelvet ennyi idő alatt elsajátítani vagy sem, hanem azt mondják, az idegen nyelvet a rendelkezésre álló két-három hónap alatt el kell sajátítani. Az oktatási módszereket és a tananyagot aszerint határozzák meg, hogy milyen fokú nyelvismeretet akarnak elsajátíttatni. Ott, ahol ő járt, öt fokot különböztettek meg az egyszerű nyelvi ismeretektől a vitaképes beszédig. Ilyen fokozatokra lenne szükség - véleménye szerint - nálunk is, mivel az idegen nyelvek tudása nem csupán műveltségi kérdés, hanem a nemzetközi tudományos együttműködés javításának is egyik feltétele. Sajnos annak ellenére, hogy a nyelvtanulás kérdése nagyon foglalkoztatta és ő maga is több idegen nyelv ismerője volt, tanulmányaiban nem találkozunk e kérdés részletesebb kifejtésével. Albanológiai kutatásai A pesti egyetemre került Carlo Tagliavim olasz professzor befolyására Tamás Lajos Eötvös kollégistaként, a 20-as évek végén kezdett a román nyelv kialakulása szempontjából kulcsszerepet játszó albánnal is mélyrehatóbban foglalkozni. E nyelv iránti érdeklődését tükrözik ilyen tárgyú értekezései, tanulmányai, a Somlyó Györggyel együtt kiadott Albán költők antológiája, továbbá 1953-ban közzétett hézagpótló műve, az Albán-magyar szótár, amelyet Schütz Istvánnal együtt szerkesztett és az Albán Tudományos Intézet munkatársaival együttműködve tett közzé. Albániai tartózkodásának gyümölcse az a hosszabb tanulmány, melyet az albán irodalmi nyelv bonyolult problémáiról írt az MTA I.

Next

/
Thumbnails
Contents