Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
177 hanem ő is harcba indult a magyar haza felszabadításáért és önkéntesen vonult be a hadseregbe, amelyben csodálatos vitézséggel harcolt és hősként halt meg . ,.“."9 Csermsevszkij elégedetlen az irodalomban a parasztábrázolással. Hasonló álláspontot foglal el Gherea is. A paraszt alakja az irodalomban című tanulmányában felrója, hogy az irodalmi körökben még nincs kialakult egységes felfogás a parasztságról és ha két különböző író által ábrázolt parasztalakot egymás mellé állítanánk, azok éppen úgy különböznének egymástól, mintha az egyik Afrikából s a másik Európából lenne.339 340 Sok közös vonás fedezhető fel Gherea és Csernisevszkij felfogásában azon a téren is, hogy az írónak alaposan elemeznie kell tárgyalt témáját, továbbá mindkettőjük érdeklődésében az irodalmi mü lélektani elemzése iránt. Csernisevszkij felfogásában a lélektani elemzés az írói alkotóerő egyik legjellemzőbb sajátsága. Megvizsgálja és elemzi az alkotóképesség két fontos irányát: “az állandó érzelem anatómiai arculatát“ és a “drámai átalakulások feldogását“. Ennek alapján megállapítja, hogy Tolsztoj alkotóképessége leginkább éppen abban nyilvánul meg, hogy a belső élet alig felfogható jelenségeit, amelyek rendkívüli gyorsasággal és kifogyhatatlan sokféleségben változnak, ábrázolni tudja.'41 Csermsevszkijnek ezt a véleményét türözi Gherea A so/eni pesszimista című tanulmánya is, amelyet Duiliu Zamfirescu regényéről írt. Ebben megállapítja, hogy “A szerző csak kívülről ismeri hősét, mert a lelke, az őt cselekvésre késztető okok, felfoghatatlan titokként rejtve maradnak Zamfirescu előtt“.' “ Gherea bírálta Caragialet is, amikor azt írta, hogy a Viharos éjszaka című vígjátékában nem elég elmélyült a lélektani elemzés és a típusokat főleg külsejükben elemzi.'4' Gherea azonos véleményen van Csernisevszkijjel a gondolkodás, a világról alkotott felfogás tekintetében is. Csernisevszkij döntő fontosságot tulajdonit a lét és tudat viszonyának. Az egyén társadalmi helyzete - nézete szerint - kihat a meggyőződés minémüségére, a 339 340 Dobrogeanu-Gherea, C.: Stiulii critice. Bucurcíjli. I . 1956. 301. 308. 313. Uo. 418. 3,1 Csernisevszkij: l átogatott esztétikai tanulmányok. Budapest. 1950. 123-124. ■v,‘ Dobrogeanu-Gherea. C.: Stiulii critice. II.. Bucurc§ti. 1956. 305.
