Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
178 világnézetre. Ugyanez a tézis tükröződik Gherea művészi alkotásról szóló írásaiban A kritikáról írott tanulmányában arról olvashatunk, hogy a művészi alkotást kapcsolatba kell hozni alkotója származásával, neveltetésével, társadalmi környezetével. A hasonlóságok között Pálffy megemlíti még Csernisevszkij és Gherea előszeretetét a festőmüvészetből vett példák iránt, hogy ezáltal is érzékletesebbé tegyék az irodalmi mű elemzését. Pálffy Endre fejtegetései meggyőzően bizonyítják tehát Gherea és Csernisevszkij eszmei rokonságát. Két vígeposz eszmei rokonsága. Ion Buai-Deleanu "Tiganiada" és Arany János "A nagyijai cigányok" című költeményé-nék párhuzamba állításával (Filológiai Közlöny, 1963. 3-4. 413-420) Pálffy Endre a román felvilágosodás szépírójára kívánt emlékezni, fő műve megírásának százötvenedik, nyomtatásban való megjelenésének nyolcvanötödik évében. Ion Budai-Deleanut mint az Erdélyi Iskola szépirodalmi tendenciáinak kifejezőjét tartja számon az irodalomtörténeírás. Tehetségének kibontakozásában döntő szerepe volt a Bécsben töltött éveknek, amikor nemcsak teológiai tanulmányokat folytatott, hanem filozófiával, jogtörténettel is foglalkozott. A felvilágosodás filozófiáját Christian Wolff müveiből ismerte meg, amelyek akkoriban a Habsburg- birodalom valamennyi egyetemén közkézen forogtak. Mindezek a Cigányeposz (Tiganiada) ideológiai alapját, az eszmei mondanivalót tisztázták a költőben. A téma kikristályosodását a gyermekkor, a balázsfalvi iskolai évek segítették elő, amikor az írónak alkalma volt megismerkedni a falu és a kisváros életével, a cigányok életmódjával. Ugyanakkor Budai-Delenaut müve megszerkesztésében nagymértékben segítette széles körű világirodalmi tájékozottsága. Nyomon követhető Cervantes Don Quijote-jának közvetlen hatása, de nem voltak ismeretlenek előtte a klasszikus eposzok (Homérosz: Iliász és Odiisszeja, Vergilius: Aeneis, Tasso: A megszabadított Jeruzsálem, Ariosto: Őrjöngő Lóránt), valamint A. Blumauer Abenteuer des frommen Helden Aeneas című travesztiája sem Feltehetően ismerte Csokonai Békaegérharcát is. A Cigányeposz a román irodalom első valóban nagyméretű epikai alkotása, amelyet eszmei rokonság fűz Arany János elbeszélő költeményéhez, A nagyijai cigányok című eposzhoz.
