Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
92 László Mihály volt, a Petőfi Társaság rendes tagja, országgyűlési képviselő, magyar nyelv és irodalomtanár. 1898-tól 1907-ig tanított Siegescu ebben a gimnáziumban. Az osztályfőnöki tisztséget is betöltötte a VII. és VIII. osztályban. Latin nyelvet és úgynevezett görög pótlót tanított. Ez utóbbi a magyar írók bővebb tanulmányozására irányult, kapcsolatban a görög klasszikusok fordításában való ismertetésével. Ami a latin tananyagot illeti, szemelvényeket dolgozott fel Catullus, Ovidius, Horatius és Vergilius, továbbá Titus Livius műveiből és Tacitus Annales-ébői. Az olvasmányok között a következőkkel találkozunk: Bartal Antal - Malmosi Károly: Jegyzetek Horatius költeményeihez, Bp., 1886; Bartal Antal - Malmosi Károly: Titus Livius Ab űrbe condita libri. Jegyzetek a 21. és 22. könyvéhez, Bp. 1887; Cserép József: Szemelvény Ovidius Publius Naso műveiből, Bp. 1899; Dávid István. Vergilius Aeneis-e, Pozsony, 1881; David Stephanus: Titus Livius Ab űrbe coudila libri, Bp. 1898. I. kötet; Gyomlay Gyula: Szemelvények Tacitus Publius Cornelius nagyobb történeti müveiből, Bp 1894; Köpesdy Sándor: Cicero Marcus Tullius De imperio Cn aei Pompei és Cicero Marcus Tullius ln Lucium Sergium CatiUnam orationes quatuor; Veress Ignác: Vergilius Publius Maro Aeneis-e, II. könyv, Bp. 1870; Pirchala Imre: Vergilius Publius Maro Aeneis-e, Bp. 1890. E gazdag szakirodalom alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy Siegescu jártas volt a latin irodalomban. A görög pótló tárgynál a következő müvekből inspirálódott: Jancsó Benedek Magyar irodalmi olvasmányok. A görög nyelv pótlásául a gymnasium 5. osztálya számára, Bp. 1898; Kempf József: Homéros I/iasa, Bp. 1891; Szerelemhegyi Tivadar: Görög hitélet és magánrégiségek és a görög művészet története, Bp. 1891. Ugyancsak a görög pótló tárgynál szemelvényeket vett Mikes Kelemen, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós prózai munkáiból, Kazinczy és Berzsenyi leveleiből, Kölcsey szónoki műveiből, Virág Benedek alkotásaiból. A László Mihály Gimnázium tanáraként, Siegescu tanulmányt közölt Az idegesség az iskolában címmel a gimnázium 1904/1905-ös tanévének értesítőjében277. Ebben a tanulók idegességének okát vizsgálta. Felteszi a kérdést, hogy öröklés útján vagy külső tényezők hatására alakul ki az 275 * 275 Siegescu. József: Az idegesség a: iskolában. László Mihály dr. Nyilvános Főgimnáziuma és Nevelőintézete. Értesítő az 1904/1905 tanévről. Budapest, 15-20.
