Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
75 a művelődéspolitika erőltetett magyarosítási kísérleteknek volt kitéve, különösen Tisza Kálmán másfélévtizedes kormányelnöksége idején. Tiszát gyakran a “nemzetek eltiprója“ névvel illették2'0 A nemzeti ügy elárulását soviniszta politikájával palástolta. Al. Roman az 1878-1881-es időszakban is megőrizte képviselői mandátumát és jelentős tevékenységet fejtett ki a Monarchia elnyomott nemzeti nyelvének védelmében. Felszólalt az 1879. május 7-jei ülésen és rámutatott arra, hogy a nemzetiségek nyelvének kiiktatása az elemi iskolákból nagy nyugtalanságot váltott ki országszerte a nem magyar népek körében. A kormány pedig nem engedélyezte a sajtónak az erre vonatkozó külföldi és nemzetiségi lapokban megjelent cikkei közlését, hogy a magyar nép ne szerezzen tudomást róla, tartva “a magyar nép egészséges, józan gondolkodásmódjától“. A nemzetiségi kérdést illetően nem változott Roman magatartása az 1881 — 1884-es országgyűlési ülésszakok idején sem. 1882. február 9-én benyújtotta elutasítási kérvényét a magyar nyelv beezetésére vonatkozóan a gimnáziumokba és reáliskolákba. A kérvény loan Vancea balázsfalvi püspök és érsek megfogalmazásában került előterjesztésre. 1883. március 5-én, amikor Trefort oktatásügyi miniszter kérte a törvény megszavazását, Al. Roman vádbeszéddel reagált rá, utalva a Monarchia elnemzetietlenítési politikájára. Ugyanakkor a parasztok védelmére is kelt, elítélte az agrártörvényeket, amelyek koldusbotra juttatták a parasztságot, legjobban érintve a hegyi lakosságot, melynek erdő- és legelőhasználati jogát eltörölték. Ez egyben Roman utolsó jelentősebb felszólalása volt a parlamentben. 1883. március 16-án még kifejtette röviden álláspontját a középiskolai törvényjavaslat általános tárgyalásakor. Ez a törvényjavaslat, azaz a második “iskolatörvény“, elrendelte a nem magyar ajkú középiskolákban a magyar nyelven kívül a magyar irodalomtörténet megfelelő óraszámban való oktatását Az 1884-1887-es időszakban is részt vett az országgyűlési üléseken, de már nem volt aktív részese a politikai harcoknak. Visszavonulásának fő oka “Tisza Kálmán vaskeze volt, aki korlátozta a románok szólásszabadságát nemzeti kérdésekben““ . I. Tóth Zoltán: .1 nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (1867-1900). Századok. 1956. 1-6. 381. "3I Nc$. Tcodor: Oameni din Bihar (1848-1918). Oradca. 1937. 119.
