Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
76 Al. Roman több mint kétévtizedes parlamenti tevékenységét összegezve, elmondhatjuk, hogy a román nép társadalmi és nemzeti érdekeit szolgálta Az, ami harcában erőt és kitartást adott számára, a remény volt az igazságon alapló társadalom kivívásában, amit oly gyakran megvallott. E reményét 1873-ban fogalmazta meg legszebben Federafiimea cimií lapjának hasábjain: “A szabadság, a testvériség, az egyenlőség magasztos eszméiből gúnyt űznek. El fog jönni azonban az az idő, amikor ezek uralma teljes pompájában fog ragyogni. Az igazság és a valóság lábbal tiporható, de soha nem vész el“232. Nagyon jó kapcsolatai voltak csékei választókerületének lakosságával. Képviselővé választása után a következőket mondta: “Nincs pénzem, amit Nektek adhatnék; itt a szívem, egyedüli vagyonom, azt adom nektek“2". Amikor 1869-ben felkereste Cséke községet, választói nagy szeretettel fogadták, fenyőfaágakkal, repkénylevelekkel és román nemzeti zászlókkal feldíszített környezetben. Roman pedig így szólt hozzájuk: “legyenek e mély erdők és az ég tanúim arra, hogy bármilyen hűvösen fújjanak a mező szelei, a szivem ... örökké a román nép jobb sorsáért fog verni“"'4. A parasztság érdekeinek védelméért, az általános választójogért, az igazi demokráciáért, a román-magyar egyetértésért és a Monarchia valamennyi népének összefogásáért a haladásellenes osztályokkal szemben folytatott harca, valamint progresszív, köztársaságpárti eszméi révén AI. Roman kora egyik legszélesebb látókörű politikusának tekinthető. “Tevékeny, tehetséges és nagyon dolgos képviselő volt, élénken érdeklődött minden iránt, ami nemzetének sorsát és a román területek helyi érdekeit érintette.“"" “Alexandru Roman beszédei felvillanyozták a képviselőket nemzetiségre való tekintet nélkül“2'6. Roman számára “egy parlamenti mandátum alkotó- és munkaeszköz volt“"'7. Arató Endrének '3‘ Federatiunea. 1873. 18.69. Concordia. 1866. 26. 116. Fecleratiunea. 1869.36. 143-144. ■3's Pavel. Const.: Contrihutii la istoria Bihorului. Alexandru Roman 1826-1897. Beins. 1927. 40. ",f> Dejeii. Petre: A$e:aminte/e culturale din municipiul Oradea §i judetu! Bihor. Oradea. 1926. 14. Pavel. Const.: Contrihutii la istoria Bihorului. Alexandru Roman 1826-1897. Beius, 1927. 32.
