Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

I. A magyarországi román studiumok elindítói

román képviselőhöz hasonlóan, addig nem volt hajlandó a

törvényjavaslatot elfogadni, ameddig a nemzeti kérdés nem oldódik meg.

1868. november 2~-én az országgyűlés napirendre tűzte a nemzetiségi törvény megvitatását. E törvény számos vonása az engedékenység es méltányosság látszatát keltette, lehetővé tette ugyanis az egyházak közti érintkezésben az illető egyházak nyelvét, még az esetben is, ha az nem az állam hivatalos nyelve. Al. Roman is felszólalt, mégjobban kitérve a dualizmus elemzésére Elítélte az államnyelv eddigi egyedüli, kizárólagos használatát egyházi ügyekben.

A Federatiunea 1869. évi 112. számában közölte loan Ratiu Marosvásárhelyről küldött táviratát, amelyben arról értesíti, hogy Apor Károly báró intézkedése révén 300 paraszt Tofaleu községből 8 napja az utcára került. Románt nagyon bántotta ez a hír; éppen ezért a Képviselőház 1869. november 22-i ülésén előhozta. Leleplezte Apor báró elnyomó magatartását, aki nemcsak a román parasztokkal szemben viselkedett zsarnokként, hanem a székelyekkel szemben is, akiket majd “elpusztított... siculica haereditas-ró\ szóló tana révén“ . Al. Roman felhívással fordult valamennyi képviselőhöz: “magyarok, románok,

nemzetiségre való tekintet nélkül, tegyétek lehetővé, hogy hangotok a mi hangjainkkal eljusson a kormányhoz, annak megsüketüléséig - mozgassatok meg eget-földet -, hogy szabadítsuk meg az emberiséget attól a zsarnoktól!“"“' Roman mindenért az akkori közigazgatási és törvényhozási rendszert tette felelőssé, amely a parasztokat ilyen nehéz helyzetbe hozhatta.

1870 januárjától sajtópere miatt egy évi fogházra ítélték. Szabadulásakor csékei választókerületének parasztjai és barátja, Iosif Hodo§ nagy szeretettel üdvözölték a pesti pályaudvaron. 1871 őszén, néhány hónappal szabadulása után, szívesen vállalkozott a kormányhoz vagy rendszerhez való közeledésre, abban az esetben, ha ez a közeledés a nép javát fogja szolgálni. Mint vallotta “mindig ott lesz, ahol nemzete érdekei megkívánják“224.

Ncanipi. Gelu: Activiteilen parlanientará a Ini Alexandra Roman 1866-1887. Anuaral Institutului de istoric din Cluj. 1969. 100.

~~3 Federatiunea. 1969. 113.450.

Surdu. Bujor: Conferinta nationale de la Miercurea (1869). Anuarul Institutului de istoric din Cluj. 1965. 208.