Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
70 magában és minden politikai megmozdulás - még a felvilágosultak maradisága is - nem egyéb, mint nyílt kulturális fellendülés. Egyetemi és politikai tevékenységének összefonódása révén, Al. Roman a népének érdekeiért küzdő harcias értelmiségi eszményképévé vált. A képviselőjelölt-választásokon 1861. március 14-én találkozunk először Roman nevével, amikor még fordítóként dolgozott a Magyar Királyi Helytartótanácsnál. Bihar vármegyébe, a csékei választókerületbe jelöltette magát, melynek 1848 óta loan Gozman volt a képviselője, aki lemondott Roman javára. Ennek ellenére a helyi lakosság által jobban ismert I. Vertan győzött vele szemben a választásokon. A Concordia munkatársaként Al. Roman figyelemmel kísérte a parlamenti vitákat, lapjának hasábjain támogatva a román képviselők harcát. A román vezetők egységének megvalósítására törekedett az országgyűlésen belül és kívül, a célból, hogy “közös lobogó alatt“ küzdhessenek, a nép akaratára, a “nemzet egyetemes bölcsességére“ hallgatva216. Újságírói tevékenysége révén Roman ismertté vált Magyarország, a Bánát és Erdély politikai köreiben. Népszerűsége különösen nagy volt Bihar megyében, ahol a hatóságok ellenállása ellenére, 1866. március 24- én egyöntetűleg megválasztották a csékei kerület képviselőjévé. Választási győzelme a néptömegek szolgálatába állított erkölcsi és politikai harcának tekintélyét bizonyította Már 1864-ben belevetette magát a kemény választási küzdelembe. Concordia című lapjában utalt azokra a feladatokra, amelyek a megválasztásra kerülő új képviselőkre hárultak, azzal érvelve, hogy az egyén addig nem lehet boldog, ameddig népe rabszolgasorban tengődik217. Al. Roman harcolt a dualizmus ellen, amely nézete szerint nem volt más, mint: unió duarum nationum contra plures2M, azaz két nép szövetsége a többség ellen. Küzdelmében csatlakozott hozzá Domokos ~16 Neaniju. Gelu: Activitatea parlamentará a lui Alexandra Roman 1866-1887. Anuarul Institutului de istorie din Cluj. 1969. 85. Concordia. Budapcsta. 1865. 49. 194. ~18 Pascu. §tcfan: Ideea, tendintele .sv lupta pentru imitate a poporului román. Descivir.fireá unificárii statuliii national román. Unirea Transilvaniei cu vechea Romanic. Bucure$ti. 1969. 46.
