Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
69 Federatiunea 1876 márciusában jelent meg utoljára, 10 000 forint deficitet hagyva maga után és szerkesztőjének anyagi tönkremenését. Még 14 éven keresztül, 1890-ig fizetnie kellett Al. Románnak lapja fenntartása céljából felvett kölcsönei törlesztését21'. Befejezésként elmondhatjuk, hogy a Federatiunea teljesítette célkitűzéseit, amelyek elsősorban a dualizmus ellen és valamennyi román kulturális és szellemi egységének megvalósítására irányultak. E tekintetben fölébe helyezkedett valamennyi kortárs lapnak, mégpedig nem utolsósorban alapítójának, tulajdonosának és szerkesztőjének harcias magatartása révén. A Monarchia politikai életében játszott, valamennyi ellenzéki lapot túlszárnyaló szerepét és harciasságát Sugár Péter is kiemelte214. Országgyűlési képviselő Bátorság és tisztánlátás jellemezte Al. Roman képviselői tevékenységét is, újságszerkesztői munkásságához hasonlóan. 21 éven keresztüli megválasztása - a hatóságok ellenséges magatartása és országgyűlési beszédeinek lázító tartalma ellenére - azt igazolja, hogy a nép társadalmi és nemzeti kívánságainak és törekvéseinek hűséges szószólója volt. “Uralja kora általános politikai eszméit, széles körű történelmi ismeretekkel és nemzetközi jogismeretekkel rendelkező beszédes szónok“215. Könnyen felvetődik a kérdés, hogy miért éppen Al. Románt, a pesti egyetem román nyelv és irodalom tanárát választották meg országgyűlési képviselővé. A válasz egyszerű. Abban az időben az irodalom és a politika “egy és ugyanazon érme két oldalát“ jelentette, azaz az irodalom a politika szolgálatában állt. A $coala ardeleana (Erdélyi iskola) egész munkássága - beleértve Cipariu etimologikus irányzatát - politikai programot rejt 2,3 Neamju, Gelu: Din corespondenta lui Alexandru Romon privind ziarul "Federatiunea" (1868-1876). Banatica. Rc$i(a. 1977. 287. _11 Sugár Péter: The Reaction of the Croats, Romanians and Slovaks to the Ausgleich 1867-1875. Der Österreichische Ausgleich 1867. Bratislava, 1971. 215 Pavel. C.: Contributii la istoria Bihorului. Alexandru Roman 1826-1897. Beiu§, 1927. 37.
