Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
67 Eminescu rámutat arra, hogy a románok hite Ausztria egységében megszűnhet és akkor megszűnik a nemzet szimbólumába, az uralkodóba vetett hitük is. Ausztria egységének eszméje a nép szükségleteihez kell alkalmazkodjon. Ennek azonban teltétele Ausztria szövetségi álammá való átalakítása. A befejező részben azt sugallja, hogy a nemzeteknek joguk van felemelkedésre és saját értékük bizonyítékára. A nép szentesítése meg kell előzze az uralkodó szentesítését. Csak ily módon lesz egyensúly Ausztria állami életében és béke is. Eminescu e három ifjúkon cikkét meleg szenvedély és fejlett politikai gondolkodásmód hatja át, nemcsak a románok, hanem a Monarchia valamennyi elnyomott nemzetiségének sorsát illetően. Mint ahogy Mihai Eminescu cikkei Varró aláírással jelentek meg, más tudósítók is, a dualizmus szigorú cenzúrája és sajtótörvényei miatt, álnéven közölték írásaikat, mint Iagu, Aristide, Puklin vagy kezdőbetűikkel, mint I C. D. Al. Roman a Concordia-\\oz hasonlóan Caione Censorial aláírását használta A szépirodalom a Federatianea hasábjain a lap politikai orientációjának célját szolgálta. Versek jelentek meg Iosif Vulcantól, mint például a Genial natianii (A nemzet géniasza), I. S. Bádescutól a La membrii Camerei románé, (A román képviselöház tagjaihoz), A. Densusianutól, mint a Spnne-mi, dalce tara {Mondd, édes hazám) című vers, valamint I Popfiutól, M. Pompiliutól és A. P. Alexitől. Újra megjelent I Hehade Rádulescu, V Alecsandri és Gh Sión egy-egy verse, B. P. Hasdeu, C. Bolliac, A I Odobescu, G. Dem.Teodorescu néhány tanulmánya. Politikai cikkeket Al Roman mellett G. Baritiu, Visarion Roman, Iosif Hodo$, N. Densusianu, történelmi és irodalomkritikai cikkeket pedig I. M Moldovan, I, C. Drágescu és A. Densusianu publikált. I. M. Moldovan és A, Densusianu vitát folytatott a kritika szerepéről a román kultúra terén, állástfoglalva Titu Maiorescu “romboló“ kritikájával szemben. A jeles román kritikus a Limba romána ín jarnalele din Austria (A román nyelv az ausztriai újságokban) című 1868-ban írt tanulmányában’10 ugyanis kemény bírálattal szólt a Gazeta Transilvanei, az Albina, a Telegraful román, a Transilvania, a Família, a Foaia Societátii din Cérnán ti és a Concordia című lapok mellett a 111 Maiorescu. Titu: Critice. Vol I. Bucurc$Ii. 1967. 83-116.
