Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
65 24 év múlva, egy másik román tudós elítélése révén, a vers a Doina lui Lucaci nevet kapta, Gh. Bocu dm $istarovet bánáti tanító adaptálása révén, a kornak megfelelően206. A Federaíiunea szerkesztőjeként Románnak még voltak sajtóperei. Magatartása és álláspontja a hatalommal szemben azonban nem változott. “Élete végéig a dualizmus nyílt ellensége maradt.“207 Al. Roman lapja tehát tiltakozó ellenzéki lapként, korának egyik legradikálisabb programját tűzte ki célul. Ezt a nemzeti és társadalmi szempontból radikális orientációját azonban csak különös tehetségű munkatársainak közreműködése révén tudta megvalósítani és megőrizni. Említést érdemel e téren loan Porutiu, aki szerkesztőként is dolgozott; ő helyettesítette letartóztatása idején Románt. Továbbá Iosif Hodo$, a Federaíiunea egyik másik jelentős szerkesztője, valamint Augustin Hor§a, Alexiu Olariu, G. Baritiu, I. Ratiu, I. Micu Moldovan, I. C. Drágescu, A. P. Alexi, loan Säläjan belényesi tanár, M. Strojan, a dési Gavril Manu stb. Érdekes cikkeket küldött Romániából Al. Papiu Ilarian, akivel Roman és Porutiu levelezésében álltak20* Az erdélyi tudósítók neve többnyire ismeretlen volt. Politikai cikkeket közölt Roman lapjának hasábjain Mihai Eminescu, “Varró“ aláírással. A költőnek nagyon jó véleménye volt a Federaíiunea című újságról, amint azt Despre presa románeasca című kéziratában is kifejtette, amelyben az intelligens és jóhiszemű újságok közé sorolta209 Eminescu három cikke az Osztrák-Magyar Monarchia román és egyéb nemzetiségeinek politikai helyzetével foglalkozik. Egyben a költő első cikkei ezek. A Sá facéra un emigres (Rendezzünk kongresszust) a Federaíiunea 1870. április 17-i számában jelent meg, abban az időben, amikor a Giskra- Hasner minisztérium bukásáról beszéltek az emberek, reménykedve ezáltal a dualizmus felszámolásában A román és valamennyi nemzetiség 206 Ne$, Tcodor: Oameni din Bihar (1848-1918). Oradea. 1937. 112. ■"7 Neamju. Gelu: Procesele de presa ale ziarului "Federaíiunea" (1868-1870). "Románii din Transilvania ímpolriva dualismului austro-ungar (1865-1900)". Studii sub redacpa Acad. § te fan Pascu. Cluj-Napoca. 1978. 208. 2IW Pervain. Iosif - Chindri§, loan: Corespandenta lui Alexandru Papiu Parian. Vol. 2. Cluj. 1972. 304-311. 2,19 Eminescu. Mihai: Scrieri polilice .v/ lilerare. [Edipe ingrijitä de I. Scurtu], 1870- 1877. Vol. I. Bucurc$ti. 1905. 23-24
