Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
52 fejedelem haladó politikája mellett szólt160 161, és elítélte a bojárokat, akik “mindig az idegeneknek behízelegték magukat, mindig a román nép zsarnokainak szolgái voltak162, és most idegen uralkodót akarnak hozni és az országot ki akarják szolgáltatni idegen intrikáknak16'. Fájlalta az olyan intézkedéseket, amelyek a sajtószabadság ellen irányultak, mint például a Románul és a Buciumul című lapok betiltását. AJ. Papiu Ilarian egyik levele alapján164 Al. Roman vezércikkben kelt a demokrácia, a szabadság és az igazság védelmére . Felhívta a román kormány figyelmét arra, hogy ha teljesen önmaga dicséretére állítja be a sajtót, ez gúnyt, szatírát fog szülni. Úgy vélte, hogy “elérkezett a sajtó felszabadításának ideje“. A kormány sürgősen vissza kell állítsa a sajtószabadságot, annál is inkább, mert a Buciumul a kormány politikáját támogatta és ami még fontosabb “gyakran foglalkozott a határokon túli testvérekkel is“165. Romániai kérdésekkel foglalkozva, Al. Roman utalt azokra a megjegyzésekre, amelyek a német és a magyar sajtóban Romániára vonatkozólag megielentek. Elégtétellel nyugtázta azokat a szép szavakat, amelyekkel a Magyar Sajtó 1864. május 11-i számában a romániai helyzetet méltatta: “Kétségtelenül, a hazafiság ellenes intrikák még nem szűntek meg, azonban, amióta a szabadság napját megérte a nép, érzi jótékony hatását, az éj madarai hiába szeretnék azt elsötétíteni, mert éjszaka mégsem lesz. A nép a kormány oldalán áll, ki fog merni ellenállni?“166 Al. Roman védelmébe vette Romániát az idegen sajtó támadásaival szemben. Idézte az ausztriai Morgen Post 1868. április 19-i számát, amely Romániának a határokon túli románokra gyakorolt hatását boncolgatta, és utalt a pesti Hon aggodalmára is e tekintetben. A bécsi Die Presse 1864. június 15-én megjelent számában "A magyarországi románok és Cuza“ címmel tudósítást közölt, amelyben 160 Uo. 12. 44. 161 Uo. 37. 145. 162 Uo. 25. 99. 163 Uo. 24. 93. 16-1 Pervain. Iosif - Chindri§ loan: Corespondenta tűi Alexcmdru Papiu Ilarian. Cluj, 1972. Vol. I. 159-161. A. Papiu Ilarian cátre Al. Roman. Bucure$ti, 6 ianuarie 1865. 163Concordia, 1865.5. 17. 166 Uo. 1864. 40. 157.
