Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
51 Kiadója Sigismund Pop 1848-ban képviselőként részt vett a magyar országgyűlésben. Később azonban megváltoztatta politikai nézeteit és eltávolodva a románok nemzeti mozgalmától, átment az “opportunisták“ táborába. Pop csak névleg volt a Concordia irányítója, a valóságban Partenie Cosma, Ioachim Mure$an, Iosif Vulcan és nem utolsósorban Al. Roman szerkesztette. 1862-ben Roman feleségül vette Sigismund Pop Ida Victoria nevű lányát, és ekkor teljesen átvette a lap vezetését. Pop a továbbiakban csak tulajdonosként szerepelt. Al. Roman optimista hangon fordult olvasóihoz: “Bízzunk a kormányban és közös hazánk fiaiban, mert a bizalom meg fogja könnyíteni a kormány küldetését és az együttélő népek testvériségének szent ajándékával fog szolgálni.“ “Ne keseredjünk el és ne essünk kétségbe, ha nem teljesülnek egyszerre kívánságaink, őrizzük meg mindannyian a hagyományos legyőzhetetlen hitet egy boldogabb jövőben; ez feltétlenül meg fog valósulni, mert szívünkben és érzéseink összetartásában él.“ “Megemlítem, hogy mindaddig, amíg a Concordia szerkesztője leszek, remélem sokáig! nem lesz szándékomban a románok közvéleményének megmásítása, hanem értékelve és tisztelve olvasóink műveltségét, arra kérem őket, hogy legyenek bírái mindannak, ami e lap hasábjain a nemzet érdekében meg fog jelenni.“156 Ugyancsak Roman a következőket mondja. “Sem félelem, sem anyagi érdekek nem fognak letériteni engem a választott útról, a nemzeti érdek védelméről bárkivel szemben, mivel elszántam magam arra, hogy mindaddig szerkesztő maradok, ameddig azt románként (mint román) megtehetem“157. “1860 után az erdélyi újságok előfizetői számának növekedése feltűnést keltő volt“158. Ez a növekedés észlelhető a pesti Concordia esetében is, amelynek szerkesztősége 1863-ban 700 előfizetőre utal159. A Concordia hasábjain Al. Roman figyelemmel kísérte a romániai politikai életet. Támogatta Románia diplomáciai elismerését160, Cuza 156 Lupa?, loan: ínceputurile .fi epocile istorice öle ziaristicei románéfti-transiIvane. Studii istorice. Vol. V.. Sibiu-Cluj, 1945-1946. 316-317. 157 Concordia, 1863. 2. 5. 1 58 Marica, George Em.: Studii de istoria fi sociologia culturii románé ardelene din secolul alXIX-lea. Vol. I. Cluj-Napoca. 1977. 58. 159 Concordia. 186.3. 15. 59. nota:[Noti(á redacponalá]., 1864 16. 64.
