Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
49 történelemre vonatkozó, a budapesti levéltárakban és könyvtárakban található dokumentumok összegyűjtése és lemásolása céljából150. Mint a fentiek alapján látjuk, akadémikusi minőségben Al. Roman teljes erejéből arra törekedett, hogy a román kultúra céljait szolgálja. 1897. szeptember 19-én N. Kretzulescu elnök az Akadémiának tudomásul adta Roman halálának hírét. Az Akadémia 1897-1898-as időszakának munkáiról tájékoztatva, D. A. Sturdza főtitkár méltatta az eltávozott érdemeit, a Kárpátokon túli románok legfelvilágosultabb élenjárói egyikének nevezvén őt, mint politikust, mint publicistát, aki tevékenyen részt vett az Akadémia egész tevékenységében. Újságszerkesztő Al. Roman legsokoldalúbb és legösszetettebb tevékenységeinek egyike a publicisztika területén bontakozott ki. Számos politikai és kulturális lap munkatársa volt. Ilyenek a Bucovina, a Gazda Transilvaniei, a Nationa/ul, a Família, a Concordia, a Federatiunea, valamint a Tribttna. Mint ismeretes, az első nyomtatásban megjelent román lap Pesten a 12 részből összeállítón román könyvsorozat (Biblioteca románeascá íntocmi/á in 12 párti) volt. 1821-ben adta ki Zaharia Carcalechi könyvkiadó és terjesztő, és 1834-ben jelent meg teljes nyomtatásban, mégpedig “abban a híres “királyi nyomdában“ Budán, amelynél olyan felvilágosult emberek voltak korrektorok és “könyvvizsgálók“, mint Samuil Klein, $incai, Maior és Teodorovici.“151 Carcalechi lapja a román nyelv iránti szeretetet akarta felébreszteni. Főmunkatársa Damaschin Bojincá történész volt. A történelmi vonatkozású cikkek mellett szórakoztató jellegű prózát és információkat is közölt. Önálló versek nem olvashatók hasábjain. A Pesten megjelent román lapok közül említést érdemelnek még az Amicul Popornlni című, 1848-ban napvilágot látott tiszta, népi anekdota 1511 Neamju. Gclu: Activitateo lui Alexandra Roman ca membra al Academiei Románé. Cri§ia. Oradea. 1979. 151 Chcndi. Ilaric: Pagini de criticá. Edijic ingrijitá. note §i bibliografie de Vasile Netca. Bucurc$ti. 1969. 168.
