Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
46 elnyerésére méltónak. Hasonlóképpen elutasította Elena Sevastos Cálátorie in Tara Románeascá, (Ia§i, 1888) és Al. Philippide Introdncere in istoria limbii si literalurii románé, (Ia$i, 1888) című müveit. A Heliade Rádulescu díj odaítélését T. Fráncu és G. Candrea Románii din Muntii Apuseni (motii) és L. $áineanu Stndin asupra basmelor románé című alkotásaira javasolta. Az 1893-1894-es akadémiai időszakban alelnöke, az 1894-1895 és 1895-1896-os időszakokban pedig elnöke lett az irodalmi részlegnek. Ebben a minőségben Al. Roman melegen javasolta, hogy G. Co§buc Aeneis fordítását Násturel díjjal jutalmazzák. Al. Roman - mint látjuk - “a 90-es években az Akadémia irodalmi részlegének elnöke lett“ és ez nem meglepő14'. Azt a rokonszenvet támasztja alá, amely Románt az Akadémiában övezte, továbbá tudományos képességeinek és tekintélyének elismerését. Beválasztották abba a bizottságba is, amelynek feladata a Nagyszótár elkészítése volt Roman és Cipanu ennek nyelvtani részét kellett összeállítsa. Az előbbi ezen a területen sok hibát követett el. Ha Roman elképzelései megvalósultak volna, a román nyelv nagyon komplikált lenne. Bonyolult jelek és végződések bevezetését javasolta, mint például az éles, a hajlított (kúpos) és a tompa ékezet, továbbá a hiányjelet a nőnemű artikulus elé a szavak végén143 144. Különösképpen híve volt a szóvégi néma “u“ megőrzésének az 1895. március 11-i ülésen, noha ennek eltávolítását már az 1884-1885-ös időszakban T. Maiorescu és B. P Hasdeu határozottan követelte. Ebből az időből származik az a gúnyos versike, amellyel B. P Hasdeu Románt az Akadémián fogadta: “Jön Roman Erdélyből Mint lóháton, a szóvégi “u“-n.“145 Annak ellenére, hogy Roman nem volt szerzője és munkatársa az Akadémia által szerkesztett szótárnak, mégis vállalkozott arra, hogy az F, G, H betűkhöz anyagot gyűjtsön.14'’ 143 Ghibu. Onisifor: Pentni o pedagogic románeascá. Antologie de serien pedagogice. Bucurc§ti. 1977. 148. 144 Tepelea. Gabriel: Studii de istorie .y/ limbá litereim. Bucure§ti. 1970. 176. Pavel. Const.: Contrihutii In istoria Bihondui. Alexandra Roman 1826-189''. Diseurs comemorativ. Bciu$. 1927. 22.
