Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

I. A magyarországi román studiumok elindítói

47

Az Akadémia ülései alkalmával Al. Roman kapcsolatba került a román kultúra legkiemelkedőbb képviselőivel, mint Ion Ghica, Al. I. Odobescu, V A. Ureclua, Gh. Sion, B. P. Hasdeu, V. Alecsandn, M. Kogálmceanu és mások, akiket tájékoztatott az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő románok sorsáról. T. Cipariuhoz fűződő kapcsolatai voltak a legrégibbek és legszorosabbak. Roman beszélte rá Cipariut, hogy vegyen részt az Akadémia megnyitásán. Később pedig, amikor öt bízták meg azzal, hogy beszámoljon nyelvtanáról (a mondattani részről), 10.000 lejes díjra javasolta Cipariut. Jó kapcsolatuknak egyik bizonyítéka, hogy Cipariu több ízben felkereste Románt Pesten. Levelezésben állt Roman Nicolae Densu$ianuval is, akit arra ösztönzött, hogy teljesítse az Akadémiától kapott feladatát a Horea által vezetett parasztfelkelésre vonatkozó adatok felkutatásában a magyar levéltárakban és könyvtárakban.

1874 szeptemberében, AI G. Golescu temetésén beszédet mondott, amelyben utalt arra, hogy az elhunyt eszméi Románia határait túllépték, eljutottak valamennyi románhoz: “Golescu emléke örökké élni fog dicső példaként ifjúságunk számára.“146 147 148

Al. Roman - a többi akadémikushoz hasonlóan, akik Erdélyt és a magyar részeket képviselték - anyagi támogatásban részesült M. Kogálniceanu részéről, amit a román iskolák és gimnáziumok céljaira, továbbá tankönyvek, valamint irodalmi és jogi vonatkozású könyvek megjelentetésére fordított, a roman jogi nyelv egységesítése céljábóll4S. A román iskolák kérdésében Al. Roman tanácskozott Tache Ionescuval is. 0 volt ugyanis megbízva azzal, hogy a magyarországi román iskolák pénzszükségleteiről feljegyzést készítsen és azt saját jelentésével eljuttassa Tache Ionescunak.

Bukaresti tartózkodásai idején Roman nemcsak politikusokkal találkozott, hanem Károly királlyal is. I. M. Moldovannak utalt erre: “a

146 Dictionarul limbei románc. Dupä insärcinarea data de Societatea Academicä Romána, claborat ca proiect de A.T.Laurian $i I.C.Massim. Vol. I. A-H. Bucure$ti. 1871. 1342.

14 Ne$, Teodor: Oameni din Bihor (1848-1918). Oradea. 1937. 107.

148 Neamju. Gelu: Mihail Kogálniceanu .si TansUvania. Studii (Revistá de istorie), 1967. 924.