Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
45 tévedtek, mert mindenben lehet takarékoskodni, csak hasonló természetű dolgokban nem“140 Végül sor került a megnyitó ülésre 1867. augusztus 1-jén. Az avató ünnepségen Al. Roman beszédet mondott T. Cipariu helyett, akit - mint mondta - a természet nagy ésszel látott el, de gyenge hanggal. Roman rámutatott arra, hogy a nyelv “egy és ugyanaz“ valamennyi román területen. A nyelv tisztaságára célozva utalt arra, hogy “a nemzet lelke az a csatorna, amelyen keresztül a kultúra eljut a nemzet törzsébe, a néphez“. Sok évszázad telt el azóta, amióta a nyelv az “egyetlen kapcsolat közöttünk“, most pedig “elérkezett az az idő is, amikor a gondolatok és érzések is kell egyesítsenek bennünket“141. A Színház téren is felszólalt, ahol az összegyűlt mintegy 2000 embert arra buzdította, hogy: “az irodalmi nyelv egysége a tudományok békés útján vezessen el nemzeti egységünkhöz“. Kezdettől fogva Al. Roman tevékenyen részt vett a Társaság alapszabályának összeállításában, sőt tagja volt annak a bizottságnak is, amely az alapszabály helyesírását kidolgozta. Amikor az erre vonatkozó javaslatok elhangzottak, megjegyezte, hogy a nyelvet nem szabad a latin vagy más nyelv mintájára módosítani, hanem csakis sajátosságait figyelembevéve és ennek megfelelően „... a haladásban, a kultúrában, a nyelv művészeti, tudományos és egyéb szavakkal való gazdagításában, mindig megfigyelhetjük majd nyelvünk saját szellemét.“142 Al. Roman a társaság különböző bizottságainak aktív részese volt. így annak a bizottságnak is, amely az ösztöndíjügyeket tárgyalta, továbbá annak, amely a klasszikus szerzők román nyelvre való fordításával és kiadásával foglalkozott és amely 1 G. Popescu Bibliográfiai feljegyzéseinek méltatását végezte. Az 1880-as év Gheorghe Lazár, Heliade Rádulescu és Násturel-díjait odaítélő bizottságnak is tagja volt. így 1887 márciusában, Al. Vlahutá Din dnrerile Inmii című novelláskötetét elemezve, rámutatott a szerző mesélő és leíró tehetségére, de minden pozitív méltatás ellenére nem tartotta a Heliade Rádulescu irodalmi díj Concordia. 1866. 80. 347. "Románia". 111 Urechia. V.A.: Adele fi solemnitatea ojicialá .fi neoftcialá a inaugurárii Societátii literarc románé. Buciirc§ti. 1867. 43. 1 '■ Ncamju. Gelu: Activitatea lui Alexandra Roman ca membru al Academiei Románé. Cri$ia. Oradca. 1979. 279.
