Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
44 Az erdélyi és magyarországi tagok kiválasztásában fontos szerep jutott Al. Papiu Ilariannak, mivel C. A. Rosetti nem volt ismerős e területeken. A kinevezéseket és meghívókat Al. Roman kapta meg szétosztás vegett, sőt felhatalmazást adtak neki arra, hogy elutasítás esetén más személyeket javasoljon. A Família című lap is tett néhány javaslatot, többek között Dionisie Páscutiu nagyváradi román gimnáziumi tanárt és Simion Mangiuca temesvári román tanárt jelölték meg. A Concordia ban egész vitasorozat kezdődött egyes személyi kérdésekben. így egyesek Dionisie Páscutiu, mások pedig Iosif Hodo? oldalán álltak, noha a Concordia szerkesztősége felhívta figyelmüket, hogy nézetkülönbségüknek felesleges hangot adniok, mert a tagokat 1866. április 22-én már kijelölték. Al Papiu-Ilarian levélben fordult Románhoz, amelyben érdeklődött afelöl, hogy a bukaresti kormánynak nem kell-e közbenjárnia Bécsben avégett, hogy beleegyezzen néhány osztrák állampolgárságú személynek, mint Iosif Hodo?, Vincentiu Babe? és Andrei Mociom, a társaság tagjainak sorába való beválasztásához. AI. Roman pesti illetékes helyeken azt a felvilágosítást kapta, hogy nincs szükség a bukaresti kormány diplomáciai közbelépésére, mivel minden tagnak személyesen kell kérnie az osztrák kormány hozzájárulását ahhoz, hogy egy idegen társaság soraiba lépjen Roman biztos volt abban, hogy ez nem fog akadályokba ütközni, de ha mégis adódna valami, arra az esetre felajánlotta: mint képviselő az országgyűlésben interpellációt fog előterjeszteni.1'8 Mint ismeretes, a Societatea Literará Romána 1866. augusztus 1-én kellett megkezdje működését. Ezt az időpontot azonban elhalasztották és a Gazda Transilvaniei 1866. augusztus 4-i számában hozták nyilvánosságra1'9 Kolerajárványra hivatkoztak, amit azonban a nyilvánosság kétsegbevont. A legtöbben anyagi okokat véltek e mögött felfedezni, noha a kolerajárvány komoly méreteket öltött. I. Brátianu 1866. szeptember 12-én egy összejövetelen így nyilatkozott: “Engedjék meg, hogy mellesleg megjegyezzem, hogy egyáltalán nem értem, miért halasztották el e társaság megalapítását. Ha spórolás miatt, akkor 138 139 138 Nearnju. Gelu: Activitatea Ilii Alexandra Roman ca meiiihni al Academiei Románé. Cri§ia. Oradea. 1979. 275. 139 Gazeta Transilvaniei. Bra§ov. 1866. 57. 227.
