Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
42 állandó növelésével. Tájékoztatta hallgatóit a legújabb eredményekről. Láthatjuk a budapesti Román Tanszék célját is Roman vezetése alatt: “egyrészt a magyar gimnáziumokból kikerült román egyetemi hallgatók helyzetének megerősítését és továbbképzését, másrészt a román filológia és irodalomtörténet művelését és előrehaladását“128. Akadémikus A román nyelv és irodalom tanáraként Belényesen, Nagyváradon és Budapesten, újságszerkesztőként és országgyűlési képviselőként Al. Roman nagy elismerést vivott ki magának román intellektuális körökben. 1866-ban a magyarországi románok kulturális életének egyik élenjáró és legtevékenyebb képviselője lett129. Sokoldalú tevékenysége mellett, filológiai vonatkozású cikkeivel is magára vonta a figyelmet, a Bucovina,1'0 a Concordia' és a Fám ilia1'2 című lapok hasábjain. I Fekete Negrutiu felkérte, hogy az Amicnl familici nevű lapja számára nyelvészeti és történelmi témájú cikkeket írjon, Concordia című lapjában Roman lehetővé tette és támogatta Al. Papiu Ilarian és T. Cipariu nyelvészeti vitáját1" Gazdag levelezésben állt Áron Pumnullal, akivel kicserélték nézeteiket és gondolataikat a román nyelvet és irodalmat illetően, továbbá T. Cipariuval, Al. Papiu Ilariannal és G. Baritiuval. Al. Roman szorgalmazta, hogy a Concordia latin betűkkel írva jelenjen meg, olyan helyesírást meghonosítva, amely egyike volt a Monarchia három alapvető román helyesírásának (az egyik Erdélyben, 1-8 Gliibu. Onisifor: Pentru o pedagogic románeascő. Antológia de scrieri pedagogice. Bucurc$ti. 1977. 149. 1-9 Bianu. Ion: íncepátorii Academiei Romane la 1866 .sv 1867. Cuvintare de ... Bucure§ti. 1922. 777. 1311 Bucovina. Ccrnäuji. 1850. .17-38. 139.. 39-40, 143. Obscrvapuni la articolul "Neatirnarea limbci románcai" s.c.l. de (Alexandra Roman). 131 Concordia. 1861 5. 17-18.. 6-7-8. 10-11-12-13. Catonc Ccnsoriul: Conversári asupra ortografici románe§ti l3" Família. Pesta. 1865. 3. 38-39.. 21. Analiza limbci románé de A. Bruce-Whyte: Histoire des Langues Romanes el de lem• li Héra tűre depuis leur origine jusqu' au XI\L siede. III . Paris. 1841. 133 Concordia. 1863. 28. 112-113. íncheierea unci dispute de linä caprianä.
