Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

I. A magyarországi román studiumok elindítói

Szebenben született meg 1860-ban, T. Cipariu hatására; a második Magyarországon, az Al. Roman szerkesztésében megjelenő Concordia révén; a harmadikat A. Pumnul képviselte). N. 1 Mihelteanu volt az, aki a román helyesírás e három típusát megkülönböztette1'4, és csupán Georgiu Popa, az Albina című lap szerkesztője vetette ezt el, azzal az indoklással, hogy valamennyi helyesírás T. Cipariu hatását mutatja. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a Concordia sajátos, számos újító elemet tartalmazó helyesírást használt.

A román tudomány mindezek láttán felfigyelt Al. Roman személyiségére és 1867. augusztus 1 -töl 17-ig meghívta Bukarestbe, hogy részt vegyen annak a bizottságnak a munkájában, amely a Societatea Literará Romána (Román Irodalmi Társaság) létrehozásán munkálkodott és amelynek tagja lett sok más erdélyi oldalán (T. Cipariu, G. Bantiu, Andrei Mocioni, Vincentiu Babe§, Iosif Hodo§). A Gazda Transilvaniei tudósítója, George Bantiu, G. BTrsan név alatt, beszámolt azokról a javaslatokról, amelyeknek alapján megválasztották e társaság tagjait1'. T. Cipariu kivételével, a Monarchia többi képviselői “kinevezésükkor a román irodalom ezen új ítélöszékébe, inkább a román társadalmi és politikai élet harcosainak, mint a tiszta tudománynak hozományát vitték magukkal, mivel a mindennapok fáradalmai ... nem tették lehetővé számukra a tudományos furkészés és elmélyedés csendjét és nyugalmát“1'6.

Terveit és összetételét illetően, a Societatea Literará Romána, amely

1867-ben a Societatea Academicá Romána (Román Akadémiai Társaság), 1879-ben pedig az Academia Romána (Román Akadémia) nevet vette fel “a legtekintélyesebb intézmény, amely széles körű és egységes kulturális és tudományos téren fog harcolni a nemzeti eszmény megvalósulásáért.“1'7

1,1 Mihcl(canu. N.I.: Ortográfia romána. Tclegraful román. Sibiu. 1866. 71. 281-282., 72-74.

135 Neamju. Gelu: Presa transilvaneaná ,v; injiintarea Societátii ütemre románé (1865- 1867). Anuarul Institutului de istorie §i arheologic. Cluj-Napoca, 1974. 285-286.

136 Pavel. Const.: Contributii la istoria Bihoruhti. Alexandra Roman 1826-1897. Diseurs comemorativ. Beiu§. 1927. 21.

13 Contantinescu. Miron - Pascu. $tefan — Bányai László - Curticápcanu, V. - Gheorghiu. I. - Göllncr. C. - Kovács I. - Nu|u. C. - Oprea. I. - Popeangä. V. - Poijeanu. Al.: Desávírsirea un ificár ii statu lui national román. Unirea Transilvaniei cu vechea Románie. Bucurc§ti. 1968. 340.