Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
31 nyelvoktatás fennmaradjon. így az 1895/1896-os tanévben is, amikor a joghallgatók órarendje úgy alakult, hogy nem látogathatták román nyelvi előadásait84. Amikor új terv született a filozófiai doktorátusi vizsgát illetően és a román nyelvet és irodalmat mint főtárgyat eltörölték, és melléktárggyá tették, Roman erősen tiltakozott ellene. Javaslata a doktori bizottság elé került és elfogadták. 1868-ban utasítást kapott a dékáni hivataltól, hogy egyes előadásait ne tartsa román nyelven. 1870-ben pedig, amikor fogházba került, majdnem elveszítette egyetemi állását. Ehhez hozzájárultak rossz anyagi viszonyai is, melyek arra késztették, hogy I. Bianuhoz forduljon 600 lej kölcsönért, amelyet akadémiai napidíjából akart visszafizetni. Egészségi állapotának romlása arra ösztönözte, hogy felhagyjon tanári pályájával. 1893-ban egyik hallgatójának, Ilié Cristeanak így nyilatkozott: “Még ebben az évben teljesítem hivatásom, aztán visszavonulok“85 1896 telén szeme annyira rossz állapotban volt, hogy szinte alig volt képes írni és olvasni. Ugyanakkor idegi alapon hidegrázásokkal is küszködött: “ha így lesz továbbra is a látásommal, arra kényszerülök, hogy nyugdíjba menjek. Egyelőre azzal a kéréssel fordultam a minisztériumhoz, hogy a nyári időszak előadásai alól mentesítsenek, amelyet vidéken szeretnék tölteni annak érdekében, hogy megerősödjem, ami ugyan az én koromban nehéz, mert a gép kicsit elhasznált már és a természet öregkorban keveset képes segítem...“86 Noha öreg és beteg volt Al. Roman továbbra is “a fiatalság fo irányítója és tanácsadója“ maradt, mint később tanítványa, Ilarie Chendi vallotta87. Al. Roman kapcsolatai a budapesti román egyetemisták Olvasókörével mindvégig közvetlenek és szorosak voltak, akárcsak mint hajdan Belényesen és Nagyváradon És itt szólnunk kell néhány szót e kör kialakulásáról. Az ország keleti részeiből egyre több fiatal jött fel Budapestre, hogy elsajátítsa a korszak minden olyan tudományát, amelyet a reformkor 8 8‘' Tribuna. Síbiu. 1895. 200. 85 Dinurseni. Ilié: Alexcmdru Rowan 1826-1897. Material pentru biográfia §i activitatea Ilii. Síbiu. 1897. 17. Ncamju, Gelu: Alexandra Rowan profesor la Universitäten din Budapesta (1863- 1897). Anuaml Institutului de istorie $i arhcologie, Cluj-Napoca, 1976. 348. 87 Popa. Mircea: Ilarie Chendi. Bucurc$ti. 1973. 25.
