Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
III. Tamás Lajos, a tudós és tanár
217 azon kérdést, hogy “Van-e értelme, van-e jövője az erdélyi tudományos munkának?“'68 és többségük elhagyta Erdélyt. Éppen ezért 1940-ben, az új lehetőségek közepette az erdélyi művelődéspolitikának aligha volt fontosabb feladata, mint az erdélyi tudomány megszervezése és “a magyar közigazgatás lehetővé tette, hogy az erdélyi magyarság hagyományainak és fejlettségének megfelelő kulturális intézményi kereteket építsen ki.“'69 Hosszú kényszerszünet után újra kezdhette tevékenységét az Erdélyi Múzeum Egyesülete (EME), a kolozsvári I. Ferenc József Tudományegyetem és létrehozták az Erdélyi Tudományos Intézetet (E.T.I.). “A kisebbségi sors iskolapadjaiból alig kinőtt erdélyi magyarságtól sokat várnak a bécsi határon innen és túl .370 Az E.T.I megalakulásáról elsőként a Budapesti Közlöny 1940 október 20-i számában olvashatunk: “A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter Dr. Tamás Lajos budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt megbízta a kolozsvári magyar királyi Ferenc József tudományegyetem bölcsészettudományi karán szervezett általános nyelvészeti és román nyelvészeti tanszék helyettesítésével, és az Erdélyi Tudományos Intézet vezetésével az 1940/41 és 1941/42 tanévek tartalmára.“'71 Tamás Lajos személyében az Intézet élére széles látókörű tudós került, az erdélyi problémák kiváló ismerője. A munkatársak megválasztásánál főként a meglévő erőkre lehetett támaszkodni, olyanokra, akik korábban is mar elkezdték a kisebbségben élő magyarság tudományos vizsgálatát. Csak a későbbiekben kerülhetett sor új erők nevelésére, új munkaterületek bevonására. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. tanárai közül Bíró Vencel, György Lajos, Kovrig Béla, Lőrincz Ferenc, Mészöly Gedeon és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre távozó Viski Károly, ny. rk. tanárai közül pedig Baráth Tibor, Csík Lajos, Hantos Gyula, Malán Mihály és Szabó T. Attila váltak az intézet tagjaivá, a tudomány valamennyi területét ,fiK Szabó T. Attila: .-Ír erdélyi tudománypolitika kérdéséhez. Hitel. 1940-41. 184. 369 Barabás Béla - Diószegi László - Envedi Sándor - Sebők László - R. Sülé Andrea: Hetven év. A romániai magyarság története 1919-1989. Szerkesztette Diószegi László, R. Stile Andrea. Magyarságkutató Intézet. Budapest. 1990. 74. 3 0 Mikó Imre: Erdélyi politika. Hitel 1940-41. 176. 1 1 Budapesti Közlöny. 1940. október 20. 5.
