Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

III. Tamás Lajos, a tudós és tanár

218

képviselve: román- és szláv nyelvészet, középkori és újkori magyar történet, településtörténet, államtudományok, irodalomtörténet, társadalomtudomány, közegészségtan, magyar nyelvtudomány, néprajz, biológia és örökléstan, anatómia, földrajz stb. Tagja volt a E.T.I.-nek az erdélyi műemlékek kiváló ismerője. Kelemen Lajos, múzeumi és levéltári főigazgató. Volt megalakulásakor öt intézeti tanár tagja is: László Gyula egyetemi magántanár, Vencel József, Nagy Zoltán, Makkai László, Kovács László és egy hatodik, a Ferenc József Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán kinevezést nyert Széki gróf Teleki Géza.

Az E.T.I. feladatkörét a szervezeti szabálytervezet határozta meg közelebbről: “Az Erdélyi Tudományos Intézet a Teleki Pál Tudományos Intézet tagintézete. Célja Magyarország s különösképpen Erdély földrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadalomtudományi, nyelvészeti, irodalmi, embertani, élettani s egyéb népi kérdéseinek, továbbá más országok népeivel kimutatható kapcsolatainak tudományos tanulmányozása, adatok gyűjtése, rendszerezése, nyilvántartása, feldolgozása és kiadványok közzététele.“. Az E.T.I. feladatai között kimagasló szerepet játszottak az egyes jelentősebb tájegységeknek a monografikus feldolgozásai, továbbá az egyéni munka mellett a céltudatos munkaközösség. E sokrétű tevékenységbe nemcsak az intézet szakosztályai kapcsolódtak be, hanem olyan külső kutatók is, akik kimagasló szaktudással rendelkeztek. Az E.T.I. tagjainak lehetősége nyílt a levéltári és a könyvtári kutatómunkára is. 11 szakosztályra tagolódott, amelyek egyben átfogó képet nyújtanak számunkra az intézet munkaköréről.

1. A földrajzi szakosztály munkaterve meghatározott tájegységek monografikus feldolgozásán alapult. A végső cél az ember-földrajzi szintézis volt, az összes többi szakmák részeredményeit összegezve.

2. A néprajzi szakosztály célja néprajzi tárgyak és néprajzi adatok gyűjtése volt. Kiterjedt Erdély valamennyi nemzetiségére, beleértve a népi műemlékek feltárását és e népi műemlékvédelem megindítását.

3. A történeti szakosztály feladata az Erdélyre vonatkozó forrásanyag közzététele volt, különös tekintettel a településtörténeti szempontokra, de foglalkozott a szakosztály a közép- és újkor politikai, történeti, gazdasági, egyháztörténeti, művészettörténeti, pénztörténeti, közigazgatástörténeti, közoktatástörténeti és jogtörténeti problémáival, továbbá Erdély népi életének egyéb összefüggéseivel.