Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
III. Tamás Lajos, a tudós és tanár
216 Linguistique et de Philologie Romanes-on és 1964-ben Bukarestben előadással szerepelt a Conferinta nationalä de lingvisticä romäneascä-n. 1965-ben a Ford alapítvány meghívására három hónapot az Amerikai Egyesült Államokban töltött, ahol több egyetemet, nyelvtudományi intézetet meglátogatott és jelen volt két kongresszuson is, San Diegoban és Washingtonban. Évtizedes fáradhatatlan közéleti tevékenysége idején erőt gyűjtött ahhoz is, hogy jelentős alkotásokkal ajándékozza meg a romanisztikát és a p román nyelvtudományt. Mindenkor odaadó és lelkiismeretes munkásságát az alábbi kitüntetések fémjelezték: a Sámuel Kölberg-díj 1934-ben, a Corvin- koszorú 1942-ben, mellyel Kodály Zoltánt is kitüntették, a Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozat 1952-ben, a Felsőoktatás Kiváló dolgozója 1953-ban, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem 1970-ben, az Állami Díj II. fokozata 1973-ban és ugyancsak abban az évben a Munka Érdemrend I. fokozata, valamint a Révai Miklós Emlékérem 1979-ben. Az Erdélyi Tudományos Intézet (E. T. I.) igazgatója Mint ismeretes, a trianoni határok révén az erdélyi területek tudományos élete is kárt szenvedett. A nagymértékben összezsugorodott magyar állam új szervei és intézményei számára rendkívüli módon megnehezedett és számos akadályba ütközött az ország határain kívül eső magyar művelődési és gazdasági szervekkel való kapcsolatteremtés és tartás. Mindez az erdélyi magyarság szellemi és anyagi elszegényedését vonta maga után, bár az erdélyi irodalom e mostoha körülmények közepette is népszerűségre tett szert az anyaországban. Ugyanakkor Erdély nem tudott olyan tudományos eredményeket felmutatni és nem rendelkezett olyan gyűjteményekkel, könyvtárakkal, mint Magyarország. Megszűntek a tudósképzés feltételei, a felsőbbfokú oktatási intézmények, amelyeket csupán a vallásfelekezetek teológiái képviseltek. A kolozsvári magyar egyetem tanárai, látva a kilátástalan helyzetet, amelyet még súlyosbított a gyülekezési tilalom, a sajtóellenőrzés, a tudományos előadások szövegének félremagyarázása és a magyar tudományos munkák román területekre való eljutásának megakadályozása, gyakran felvetették
