Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
208 készült - evangéliumok olvasásához használt útmutató, amely a Dezvoallele függelékeként szerepelt. Az említett müveken kívül a szakirodalom még számon tart néhány munkát és töredéket Eustatievici-csel kapcsolatban, amelyeket - a rájuk vonatkozó nem kielégítő argumentumok miatt - Nagy Béla csak megkérdőjelezve fogad. így például Nicolae Iorga az ínsemnárile de cronicá ale clericilor din Scheii Bra$ovului (Buletinul Comisiei Istorice a Romäniei, XII. Bucure§ti, 1933) című cikkében a bolgárszegi ortodox egyház egyik krónikásának teszi meg Eustatievici-et, anélkül, hogy összehasonlítaná a kéziratban maradt nyelvtant a kéziratos krónikával. Onisifor Ghibu Eustatievici-nek tulajdonít egy olvasókönyvet (Bucoavnci) és Augustin Bunea azt állítja, hogy 1796-ban (Eustatievici halálának éve!) elősegítette a népszerű Alexandria egy újabb kiadását. Minedezekkel a téves adatokkal Nagy Béla nem ért egyet. A fentiekből kiderül azonban, hogy Dimitrie Eustatievici a XVIII. századi erdélyi román ortodox értelmiség egyik kiemelkedő képviselője. A román nyelv első rendszerezőjeként, akinek nyelvtanát a nagy nyelvész Iorgu Iordan a legfontosabb grammatikák között említette'64 és az első ortodox tankönyvek írójaként örökre beírta nevét a román filológia történetébe. Mint már arra utaltam, a szakirodalom több mint 200 éve foglalkozik a Román nyelvtannal. Elsőként a svájci Francz Joseph Sulzer hívta fel a szakemberek figyelmét Eustatievici nyelvtanára Geschichte des transalpinischen Daciens című müvében. A brassói nyelvtaníró tevékenységéről számos román, sőt magyar tanulmány is megjelent, de az első, Dimitrie Eustatievici életét és tevékenységét egészében feltáró monográfia megírására csak Nagy Béla vállalkozott. A nemzetközi romamsztika számára elsőként fedezte fel a brassói nyelvész munkáját és rendkívüli jelentőségét. Neculai Ursu romániai nyelvész, felhasználva Nagy Béla Filológiai Közlönyben (1961) publikált kutatási 361 Iordan, Iorgu: Scurt istoric aI principatelor, lucräri de gramaticQ roniáneascá. Bucuresti, 1956.
