Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe

206

szláv mintától, a román névszó- és igeragozás alapjainak konkretizálásában érdeme elévülhetetlen. Foglalkozik a román szóképzéssel is. Filológiai és művelődéstörténeti szempontból igen jelentős grammatikájának szintaktikai, retorikai és prozódiai (verstani) része. Dimitrie Eustatievici az első és egyetlen, aki - ha vázlatosan is, de - áttekintést ad az ukrán, “kurioznij virs“ sokféle változatáról (akrosztichon, symphonum, versus paralelli, epigramma filomelisma, paromoeum, pyramis, amphora poetica stb ). Ugyanakkor a vulgáris (nemzeti) nyelvtanírók többségéhez hasonlóan nem tudván magát függetleníteni a latin nyelv hatásától, nem ismeri fel a végartikulust és szerepét a románban.

Nagy Béla foglalkozik a nyelvtan szláv, latin és görög forrásaival

is.

Bár az eddigi kutatások az említett nyelvtant tartják

legjelentősebb müvének, Dimitrie Eustatievici nevéhez egyéb művek, fordítások és tankönyvek is fűződnek. Ezek között kell említenünk az általa lefordított propagandáimtól, amely szerb nemzeti privilégiumokat követel a románok részére. Körülbelül a 60-as évek elején jelenhetett meg Rámnicben. Eddig még nem került elő, csak közvetett értesüléseink vannak rólaFr. J, Sulzer említést tesz a megjelent román könyvekről készült jegyzékében egy Eustatievicitől származó katekizmusról, melynek megjelenési helye és ideje ismeretlen. N. Albu lehetségesnek tartja, hogy a könyvet Brassóban nyomtatták ki, Eustatievici munkásságának kezdeti - tanítói - szakaszában '61 Valószínűleg az elemi iskolák részére készült, Oroszországból átkerült ószláv minta alapján.

Eustatie Grid oroszországi útja alkalmával több tucat könyvet kap ajándékba Erzsébet cárnőtöl. Ezek között szerepel Baronius Cézár (1538-1607), VIII. Kelemen pápa gyóntatójának, a Vatikán könyvtárosának történeti és kronológiai tévedésektől nem mentes egyháztörténete, az Annales ecclesiastici a Christo nato ad annum 1198. A krónikát a brassói “popa $tefan“ kezdi fordítani, majd Eustatievici 360 *

360 I. Tóth Zoltán: Az erdélvi román nacionalizmus első százada 1697-1792. Budapest, 1946. 217.

Albu, N.: lstoria Invätämäntului románesc din Transilvania püná la 1800. Blaj, 59.

361