Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
207 folytatja, kijavítja az elődje által elkövetett hibákat. Nyomtatásban ez a mü nem jelent meg, a kézirat egykori létezéséről Fr J Sulzer tájékoztat. '62 Ugyancsak Sulzer tudósít arról az először franciául megjelent ökonómiai jellegű munkáról, amelynek orosz változatát Eustatievici fordította le románra és amely egyesek szerint 1765 körül készült el román változatban. '62 Dimitrie Eustatievici a román ortodox elemi iskolák részére számos tankönyvet írt és fordított. Ezek közül megemlítendők: Ducere de manó sau povátuire cátrá arithmeticá sau socotealá, Sibiu, 1789; Dezvoaltele y/ tálcuitele Evanghelii a Duminecilor, a sárbátorilor y/ a oare.fcárora zile spre trebuinta Catechetilor y/ a Dascalilor Neimiti ce s a aflá ín Maré Prinfipáiul Ardealului, Sibiu, 1790; Synopsis adecá cuprinere in scurt acei vechi y/ acei noao scripíuri adecá a fíib/ii spre trebuinta a Scoa/e/or Neunite Nationa/icesti din maré Printipatul Ardealu/u: Sibiu, 1791, 1792; Scurt izvod pentru lucruri de ob§te y/ de chilin in serisori de muhe chipuri Despre Limba sloveneascő pre limba Románeasca scos y/ intoemitá spre fölösül Pruncilor Neimiti, Sibiu, 1792. Filológiai érdeklődésre csak a Scurt izvod tarthat számot, amely könyvecske a középkori ars dictandi és a barokkos Titularbuch sajátos keveréke. Négy fejezetből áll: az első a szerződéskötések különböző fajtáival, a második a kérvény- és folyamodványmintákkal foglalkozik, a harmadik mindenféle rendű és rangú személyiségekhez írandó levelek tartalmára vonatkozóan ad útbaigazítást, a negyedik pedig a címzések és megszólítások használatával ismerteti meg az olvasót. A Dezvoaltele előszavában található egy, már sok filológus fantáziáját foglalkoztató utalás Euatatievici ún. metodikai könyvére, a Cartea metodului-ra, amelyet eddig még nem sikerült senkinek sem meglelnie a román könyvtárakban Valószínűleg ez is fordítás vagy átdolgozás volt, mint Eustatievici valamennyi munkája. Az is elképzelhető, hogy nem volt egyéb mint egyszerű - iskolások részére 362 363 362 Sulzer. Fr. J.: Geschichte des transalpinischen Daciens. Wien, I-II., III., 1781., . 1782. 39. 363 Albu N.: lstoria invátáinántiilui románesc din Transilvania pőnü la 1800. Blaj, 285.
