Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
201 A bolgárszegi románok harcát siker koronázta. Bécs visszaállította az ortodox episcopátust és D. Novakovics budai szerb püspököt nevezte ki exemptusnak. így a bolgárszegiek számára egy viszonylag erős politikai-társadalmi és anyagi bázis megteremtése után lehetővé vált az is, hogy anyanyelvűk művelésével foglalkozzanak. Dimitrie Eustatievici gyermekkorának és iskolai tanulmányainak bemutatása előtt ismerkedjünk meg röviden szülővárosával, Bolgárszeggel. Bolgárszeg (románul $cheii Bra§ovului) - Brassó román külvárosa. Mint neve mutatja, az oszmán-török támadás elől elmenekült Balkán-félszigeti elemek, főleg bolgárok alapították, valószínűleg a XIV. század végén. Később görögök, majd románok telepednek ide. A XVI. század végétől a település lassan román többségűvé vált, majd szinte teljesen elrománosodott. Az ortodox kereskedőkkel együtt megjelentek - természetesen - az ortodoxia tudatos, sőt öntudatos szószólói, a pópák is. A már említett Grid-család a XVIII. században jelentős szerepet töltött be a brassói románok egyházi és kulturális életében Dimitrie Eustatievici születési évét nem ismerjük. Hozzávetőleges számítások szerint kb a XVIII. század huszas éveinek vége felé látta meg a napvilágot. Az első román nyelvtaníró már nem használja a Grid családi nevet, és így lesz Eustatie Vasilievici Grid fiából Dimitrie Eustatie(vici). Itt “önállósult atyai névről“ (vö. orosz OMbecMBO) van szó, de a névváltáshoz még az is hozzájárulhatott, hogy a nyelvtaníró unokatestvére is a Dimitrie nevet viselte. (Az “új“ családi név sokféle változatban fordul elő a román és a magyar filológiában.) A fiatal Dimitrie minden bizonnyal a bolgárszegi Szent Miklós templom iskolájában ismerkedett meg az írás-olvasással. Ennek az iskolának alsó és felső “tagozata“ volt Az alsó a mindennapi életre készítette elő a gyerekeket, megtanulták a betűvetést és a legfontosabb egyházi imákat és énekeket, a felső a leendő papokat vezetette be az ortodoxia zárt világába. A felsőbe nemcsak a bolgárszegiek jártak, hanem papnak készülő románok Erdély minden területéről. A XVIII. század első felében ez volt a legjobb iskola a “keletiek“ számára, s bár nem nyújtott olyan ismereteket mint a jezsuiták híres scholái, tanítói olvasottak voltak.
