Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
17 Annak érdekében, hogy ez a kör törvényessé váljék, tagjai, fiatal jogászok megfogalmazták alapszabályát (statutele), mégpedig Roman lakásán, annak közvetlen irányításával ’9. A nagyváradi Olvasókör az erdélyi románság első kulturális és irodalmi egyesületének tekinthető. George Baripu és Timotei Cipariu ugyan már 1832-ben létrehoztak egy műkedvelőkből álló csoportosulást, amely különféle színdarabokat adott elő kulturális célzattal. Ez azonban messze elmaradt a váradi Olvasókör mögött. A fejedelemségekben sem volt hasonló alapítvány sokkal korábban. Mintegy negyed évszázaddal hamarabb, 1827-ben Ion Heliade Rádulescu Irodalmi Egyesiileí-et (Societate Literará) hozott létre39 40, amely annak ellenére, hogy tágabb eszme- és kérdéskört vallott magáénak, egy év múlva fel is bomlott. A váradi Olvasókör ezzel szemben hosszabb életű volt. Természetesen, jelentőségük nem mérhető össze. Heliade Rádulescu irodalmi köre nagy hatással volt a modern vers kialakulására, míg a nagyváradi Olvasókör inkább helyi jellegűnek tekinthető. Később a nagy román hazafi, Mihail Kogálniceanu irányításával és eszmetársainak közreműködésével (Alecu Russo, Costache Negruzzi, Vasile Alecsandri) a fejedelemségekben az írók újabb egyesületet hoztak létre. Mint ismeretes, célkitűzéseiket a Dacia literará című lapban tették közzé. Kogálniceanu bírálta a Heliade Rádulescu által támogatott fordításokat, utalván arra, hogy: “történelmünkben találunk elég hőstettet, szokásaink elég festőiek és költőiek ahhoz, hogy nálunk is leljünk megfelelő témát, anélkül hogy másoktól kelljen kölcsönöznünk“41. Hasonló célkitűzései voltak a Propástrea, foaie .piitUiftcá y/ literará című lapnak, amely Jászvásáron jelent meg, Vasile Alecsandri, Panaiotá Bal$, Ion Ghica és Mihail Kogálniceanu szerkesztésével, valamint a Vasile Alecsandri irányításával megjelenő Románia literará-nak. Mindezek a célkitűzések meg is valósultak a gyakorlatban. 1852-ben Vasile Alecsandri közzétette a Poezii poporale. Balade (cintece 39 Pervain. Iosif. Cliindri$. loan: Corespondents tűi Alexandria Papiu Parian. Cluj, 1972. Volumul II. 310. Alexandru Roman cätrc Alexandra Papiu Ilarian. Oradea, 1 dccembrie 1852. 40 Bogdan-Duicä. G.: Istoria literaturii románé moderne. Cluj. 1923. 62-63. 41 Hodo$. Nerva. Sadi lonescu. Alexandra: Publicatiile periodice románesti. Bucure$ti, 1913. 182.
