Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe

187

megoldandó társadalmi feladatokról (Földel adj! In opressores, A szabadságért) és a függetlenségi háború eseményeiről (Vitézi dalok) ír.

Pálffy szól arról a jelentős előrelépésről is, amelyet Arany és Co$buc tett a realista népábrázolás térén és amely a két irodalomban majd Móricz, illetve Sadoveanu életművével teljesedik ki. A hasonlatosságok között említi még az életműveiket átszövő humoros, szatirikus elemeket, a világirodalom jeles alkotásai felé fordulásukat (mindketten foglalkoztak műfordítással), a nyelvművelésnek szentelt különös figyelmüket (Arany: Grammatika versben, Co$buc: Himnusz nyelvtan öszentségéhez) és érdeklődésüket a költészet szakmai kérdései iránt (Arany Vojtina ars poétikája, Vojtina levelei becséhez, A sárkány; Co$buc: Költő és kritikus. Firdu szí levele Mahmuda sah hoz).

Befejezésül Co§buc egyéniségét öszeveti Aranyéval és arra a következtetésre jut, Sőtér István Arany János-jellemzéséből kiindulva, 4' hogy mindketten kétféleképpen jellemezhetők: egyrészt a bizakodás, a merészség, az ifjúság, másrészt a keserűség, a magány költőjeként.

Az Arany és Co$buc közötti affinitásra már többen rámutattak. Keresztury Sándor szerint “Co$buc a XX. század Arany Jánosa“'4íl Pintér Jenő Co$bucot “a román ballada Arany Jánosá“'47-nak nevezi, Bitay Árpád nézete szerint “Co$buc olyan ízig-vérig román költő, mint ahogy Arany János sajátosan ízig-vérig a magyar fajta költője“'48 Az ilyen sommás jelzéseken túl a két költőnél - mint a fentiekből kiderül - sok hasonlatossággal találkozunk Éppen ezért jelentős Pálffy Endre tanulmánya, amely első ízben tárja fel a rokon vonásokat kellő részletességgel.

Pálffy Endre tanulmányai közül még említést érdemelnek: Mihai Beniuc, a román nép nagy költője (Új Hang, 1956. 5. évf. 6. 58-60), Eugen Jebeleanu, a költő és műfordító (Irodalomtörténeti Közlemények, 1957. 1-2. 156-160), A jelenkori román irodalom (A könyvbarát, 1958. 1 1 851-852), Alexandra Sahia 1908-193~ (Élet és Irodalom, 1958. 4. 6), Arghezi költészete (Kortárs, 1960. 3.) Die nationale Frage in der rumä nisehen Literatur und Presse Ende des vorigen Jahrhunderts (Annales,

3,5 Sőtér István: Romantika és realizmus. Budapest. 1956. 157.

316 Román folyóiratokból. Delavrancea és Co$huc. Napkelet. 1933. 7.

V1 Magyar Irodalomtörténet. Budapest. 1934. 834.

3,a Irodalmi Lexikon. S/crk : Benedek Marcell Budapest. 1927. 206.