Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
186 hőskölteményeket, azonban ehelyett mindkettőjüknél csak töredékek születtek. A két költő fellépésekor a műballada mind a magyar (Kölcsey, Kisfaludy Károly, Vörösmarty, Garay), mind a román irodalomban (I. Heliade Rädulescu, D. Bolintineanu, V. Alecsandri) hagyományokra tekint vissza. Az esztétikai értelemben vett müballada megteremtése azonban Arany nevéhez fűződik, a románoknál pedig e műfaj Co$bucnak köszönheti művészi színvonalra emelkedését. A ballada a két költőnél egyformán nemzeti jelleget ölt és mondanivalójuk is hasonló: lelkiismerettragádia Aranynál az Ágnes asszony, múltbeli nagy lelki megrázkódtatások tragikus emlékének hordozója Co§bucnál Az örült asszony; a zsarnok elleni gyűlöletet fejezi ki A walesi bárdok című Aranyköltemény és a Firduszi levele Mahmud sahhoz című Co§buc-vers. Mindkét költőnél találunk jónéhány paraszti jellegű balladát is. Ilyenek Aranynál a Tengerihántás, Vörös Rébék, Co?bucnál Anyja szemefénye, Rodovika. Ugyanakkor különös érdeklődéssel fordulnak a történeti múlthoz is a nemzeti öntudat felébresztése céljából. Itt említendők Aranynál a Hunyadi-balladakor darabjai, Co§bucnál pedig a $tefanitá-vajda. Nagy István vajda felesége, a Vitéz Mihály vajda alakjához fűződő alkotások, de idegen témák, más népek történelmi eseményei is ihletik a két költőt. E vonatkozásban a Toldi szerelme X. éneke és Co§buc IX. Károly című alkotása emelkedik ki Arany és Co§buc balladáinak közös jellemvonása még a lélektani mozzanatok mélyreható elemzése, a komor, tragikus színezet, a sűrített cselekmény, a nyelvezet helyenkénti archaizmusa, továbbá az előforduló motívumok is rokonítanak (Arany: A varró leányok, Szőke Panni - Co§buc: Az orsó dala, A molnár leánya). Arany közösség-eszménye közel áll Co$buc felfogásához. Mindketten a nemzeti és demokratikus társadalmi berendezkedést tartják ideálisnak és ezt az eszményített világot például állítják a kortársak elé. (Arany: Toldi, Vásárban stb. - Co$buc: Zamfira esküvője, A tündérek királynője és mások). A politikai tartalmú versek fontos helyet foglalnak el a két költő életművében. Aranynál a szabadságharc eszményeivel találkozunk ( Nemzetőr-dal, Április 14-ike, Mit csinálunk?. Lóra!), Co§buc költeményeiben a román parasztmozgalmakhoz kapcsolódva a
