Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe

buzdító társra talál Szilágyi Sándor személyében. A szalontai évek terméke néhány jelentősebb müve (A: elveszett alkotmány, Toldi). Co$buc Nagyszebenben vállal állást a Tribírna című napilap munkatársaként. Itt számos barátra lel, köztük van loan Slavíci író és irodalomszervező is.

Arany neve, mint vidéki költőé, viszonylag korán ismertté válik, Co§buc számára viszont a szebeni évek nem hozzák meg a megérdemelt elismerést. Ismeretlen költőként érkezik 33 éves korában Bukarestbe.

Arany 43 éves, amikor letelepszik a fővárosban, ahol először örömét leli a társasági életben, azonban hamarosan csalódások érik. A Szépirodalmi Figyelő-nek képtelen munkatársakat szerezni, a Koszorú az előfizetők csökkenése miatt megszűnik.Ezt követően, főként élete utolsó éveiben magányossá válik, az Akadémiától is megválik. Mindehhez hozzájárulnak a 60-as évektől egyre inkább teret nyerő Arany-ellenes megnyilatkozások, a AGV/Vóg-ban Zilahy és Tolnai támadásai, irodalmi állásfoglalásának bírálata A Bukarestbe került Co$buc is hamarosan szembesül a magánnyal Eleinte népszerűségnek örvend, folyóiratokat alapít (látra, T’oaia interesantá), a Román Akadémia tagjai sorába választja, majd heves támadások pergőtüzébe kerül Gngore N. Lazu, A. Bacalba$a és AI Macedonski részéről.

Mindkét költő tevékenységére káros hatással volt a magánéletükben bekövetkezett tragédia. Arany 48 éves korában elvesztette leányát, Juliskát, Co§buc pedig 49 évesen fiát

Az életrajzi adatok vázlatos egybevetése után, Pálffy Endre rámutat a két költő szemléletében, életművében előforduló hasonlóságokra.

Arany számára Erdélyi János kritikus és népköltési gyűjtő, Co$buc számára pedig Grigore Sila$i kolozsvári egyetemi tanár szolgált indítékul, akik arra ösztönözték az írókat, hogy a nép életéből merítsék témáikat.

Petőfi hatását Aranyra a Slavicinak Co§bucra gyakorolt befolyásával veti össze a szerző, majd kiemel egyéb azonosságokat. Többek között mindkettőjük igényességét az irodalmi alkotások eszmei és formai követelményében Koruk irodalmi életét nyugtalansággal és elégedetlenséggel szemlélik

Költői vénájuk, epikus tehetségük folytán mind Arany, mind Co$buc alkothatott volna hosszabb lélegzetű epikai müveket, nemzeti