Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe

179

A román vígeposz 1812-ben, Arany költeménye 1851 -bn keletkezett. Az első Vlad Tepes uralkodásának (1456-1462), míg a második 1556-ból, 1 Ferdinánd és János Zsigmond harcainak idejéből meríti tárgyát. Budai-Deleanu 12 énekben, Arany pedig 4 énekben tárgyalja a kitűzött témát.

Felmerül a kérdés, hogy Arany ismerte-e Budai-Delenau kéziratát; Pálfíy erre egyértelműen nemleges választ ad. A két költő tehát egymástól függetlenül hozta létre művét. De mi az, ami közös bennük?

Budai-Deleanu és Arany egyaránt vigeposzt írt, megőrizve az eposz hősies, magasztos előadásmódját, elbeszélésük tárgyául komikus témát választottak s ezzel teszik nevetségessé az elavult eszméket.

Mindkét költő világosan meghatározza a mü megírásának célját.

Jóllehet a vigeposzokban a cselekmény hordozói a cigányhadak, mégsem a cigányokról beszelnek költőink. Budai-Deleanu a románokról szól, müvét tanulságul szánja népének; Aranynál a cigányok fonák cselekedetei a szabadságharcban vérét hullató magyarság hibáit jelenítik meg.

Mindkét költő a hősi tettek leírása előtt a Múzsát hívja segítségül A cselekmény színhelyét is pontosan meghatározzák. Budai-Delenau eposzának elején megtudjuk, hogy Vlad Tepes a cigányhadat Álba és Flá manda között gyűjtötte egybe s a továbbiakban azt is közli a költő, hogy végleges letelepedésük helyének az uralkodó Spáteni-t jelölte ki. Arany János vígeposzában megjelöli a hadak összeütközésének színhelyét s ez a tokaji hegy aljában van, a Uernád vize mellett, ahol csonkatornyú vár található.

A cigányok a két eposzban - az eszmei mindanivalónak megfelelően - különböző típusokat testesítenek meg.

A kortársak ébresztése, a nemzeti függetlenség, a felszabadító harcok fontossága áll mindkét eposzban a figyelem középpontjában. A román vígeposzban a cigányoknak a török ellen kell harcolmok, míg a magyar elbeszélő költeményben az ellentábort az ostromló osztrák hadak képviselik. Mindkét vígeposzban felvetőik Cigányország megalapításának terve, és kifejezésre jut az a gyanakvás, bizalmatlanság, amelyet vezetőik az eposz szereplőivel szemben tanúsítanak

Minkét eposzban bőségesen bukkanunk csodálatos elemekre. Ion Budai-Deleanunál ezek pogány, de főként keresztény eredetűek. Példa