Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
166 a magyar nyelv lehetőségeinek megfelelően a metrikai leírásokban mindig kettős, időmértékes és hangsúlyos nyomatékrendszert vizsgál. Ezen az alapon dolgozott ki egy újszerű, megbízható metrikai rendszert Ismerjük meg a versformákat (1962) című könyvében a szélesebb olvasóközönséghez szól, alapvető ismereteket közöl és egyúttal újat is nyújt azoknak, akik némi ismeretekkel már rendelkeznek; a magyar nyelvben lehetséges három versrendszert nem egymástól elválasztva, hanem összefonódásukban érzékeli és kutatja. Magyar nyelvű és tárgyú verstani tanulmányai közül kiemelnék párat, melyek maradandó építőkövei a történeti magyar verstannak. Vers és nyelv a reformkorban, amely Pais Dezső akadémikus szerkesztésében a Nyelvünk a reformkorban című kötetben jelent meg 1955-ben és amelyben a reformkor nyelvét a költői formák oldaláról közelíti meg, összefüggésekre mutat rá a versformák gazdagodása, csiszolódása és a kor nyelvfejlődési tendenciái között, nyomon követi a korszak költészetére jellemző szavak szerepét, versforma- és variánselemzésekkel világít be a költői alkotóműhelyekbe Vörösmartytól Petőfiig és Aranyig, valamint: Szenczi Molnár Albert Zsoltárverse (1958), Jegyzetek Petőfi jambikus versformáiról (a Tanulmányok Petőfiről című kötetben látott napvilágot 1962-ben) és Egy kiállítás képei (Nyelvőr, 1961) című írását, amelyben Tóth Árpád verskéziratait elemezve próbálja megközelíteni a vers genezisét. Gáldi Lászlót páratlan nyelvtudása és művészi fogékonysága képessé tette arra, hogy a román mellett más idegennyelvű (francia, olasz) stilisztikákat írjon, költői stílusokat elemezzen, verstani kutatásokat végezzen az említett nyelveken kívül az oroszban, az újgörögben és a finn-ugor nyelvekben Elméleti jelentőségű verstani munkái franciául jelentek meg: Le metre et le rythme (Paris, 1937), Essai d'une interpolation fonctionelle du vers (A Lingu. 1953), Précis de stylistique francai se (Bp., 1967), de említést érdemelnek Leopardi poétikája, Bevezetés az olasz stilisztikába, Az orosz vers funkcionális problémái, Lermontov költői mondattana, Az újgörög verstörténet, A hangsúly változatossága az orosz versben, A szamojéd sámánének versszerkezete, Latin és újlatin verstani kutatások és egyéb írásai. Ezek általában népszerűsítő jellegűek.
