Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
158 költözködése (Pécs, 1927), A Múzeumi Levéltár kialakulása (Bp., 1932), A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya az 1931-33. évben (Bp., 1935) Sulica Szilárd a román színház kialakulását és fejlődését is nyomon követte Magyarország szerepe a román színházi és zenei kultúra fejlődésében (Magyar Szemle, 1929, VII. kötet, 136-146) és Román színjátszás (Bp., 1931) című írásaiban. Ezekben utal arra, hogy külföldi színtársulatok és színészek ébresztették fel és tartották fenn a románok között a színház iránti szeretetet és teremtették meg a román nemzeti színház iránti vágyat, sőt a román színészek és színműírók sorában is sok idegen származású volt. Néhány adat felsorakoztatásával, igyekszik kimutatni a fontosabb magyar hatásokat, külön kitér Bartók Béla érdemeire a román nép népzenei és folklorisztikai kincseinek összegyűjtésében. A magyar irodalom és művelődés hatása a román irodalom és művelődés fejlődésére (Szeged, 1937) című tanulmányában - mint a cím is jelzi - végigkíséri a XV század végéről és a XVI. század elejéről származó legrégibb román nyelvemlékektől (Codicele Voronetean, Psaltirea Voroneteaná, Psaltirea $cheianä) kezdve a magyar hatást. Nagy figyelmet szentel annak a szerepnek, amit a magyar főváros majd ötnegyed évszázadon át, a XVIII. század végétől az első világháború kitöréséig játszott a román kulturális mozgalmak kibontakozásában. Müvei közül említést érdemelnek még: Történetírás és történeti segédtudományok Romániában (Bp., 1926), A Szegedi Egyetemi Könyvtár válságos helyzete (Szeged, 1939) Tudomány és szeretet. A kolozsvári egyetem román irodalomtörténeti tanszékének feladataitól (Kolozsvár, 1942) és A modern plagizátor lélektana (Kolozsvár, 1944). Fessler levelezése Kovachich-ú (Bp., 1943) című másik müvében Kovachich Márton György szerepét hangsúlyozza a magyar tudomány fejlődésében. Sulica szerint az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum megalapításának gondolatát Széchenyi Ferenc Kovachichtól nyerte, aki több tudóssal levelezésben állott. így Fessler Ignác Aurél, magyar történetíróval is. Fessler eddig ismeretlen leveleinek közlésével, Sulica fényt derít Magyarországnak Oroszországgal a múltban fennálló szellemi kapcsolataira.
