Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe
154 vize által átszelt, szép szántóföldek és gyümölcsösök borította területen töltötte gyermekkorát, amely lehetővé tette számára, hogy megismerje, megszeresse és magáévá tegye a természet varázsát, a falusi életet és betekintést nyerjen a román paraszt lelkivilágába, megértve ezáltal örömét, bánatát és átérezve csodálatos népi alkotásainak erejét. Szülei gondos nevelésben részesítették, többi testvérével együtt, akik közül említést érdemel a történész Gheorghe Popovici, Lugos városának egykori görögkeleti esperese. Tanulmányait szülőfalujában, Cliciovában, a lugosi Állami Magyar Gimnáziumban és a brassói “Andrei §aguna“ görögkeleti iskolában végezte. Brassóban ébredt fel érdeklődése a művészetek és a kultúra iránt. Érettségi diplomájának megszerzése után, 1896-ban tanulmányait külföldi egyetemeken folytatta. Budapesten, Grazban, Lipcsében és Bécsben tanult, ahol olyan jeles nyelvészek előadásait hallgatta, mint Wilhelm Meyer-Lübke, August Leskien, Antonio Ive, Eduard Sievers, Gustav Weigand, Iagic, Wundt és mások. 1900- ban doktori oklevelet szerzett Bécsben klasszikus filológiából és indogermán összehasonlító filológiából. Értekezésének címe Einige der Hauptkriterien der ältesten s/avischen Lehnwörter im Rumänischen (A legrégibb szláv jövevényszavak főbb ismérvei a románban) volt. 1901- ben szláv nyelvi tanulmányainak elmélyítése végett egy évet a zagrebi egyetemen töltött, 1902-ben pedig romanisztikai előadásokat hallgatott Párizsban, a L'École pratique des Hautes Études-öt, a Collége de France-ot és a L' Institut Catholique-ot látogatta. Találkozott Gaston Parissal és Jean Pierre Rousselotval. Franciaország és a müveit világ Szajna-parti csodálatos metropoliszában a “maitre en phonétique“ címet, a legnagyobb akadémiai kitüntetést adományozták neki. Párizsban a kultúra, a civilizáció, a tudomány és a művészet központjában olyan gazdag ismeretekre tett szert, amelyek egész munkásságára kihatottak. Rendszeresen látogatta J. P. Rousselot, a nagy francia tudós kísérleti fonetikai laboratóriumát azzal a szándékkal, hogy hazatérése után honfitársainál, a románoknál méltó utódja legyen a jeles mesternek. Párizsból való visszatérése után, 1902-ben a bécsi egyetem felkérte román irodalmi és nyelvészeti előadások tartására, nagyra
