Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)

II. A Román Tanszék bekapcsolódása a nemzetközi filológia vérkeringésébe

értékelve tudományos felkészültségét. Popovici tevékenységének középpontjában ebben az időszakban a latinitás eszméje állt. A lugosi Drapelul 1902. dec. 24-i 149. számában La Renaissance Latiné címmel, amit egy francia lap neve alapján kölcsönzött, tanulmányt közölt, amelyben a latinitás reneszánszát és valamennyi latin eredetű nép összefogását szorgalmazta. Célja az volt, hogy a román nép körében meghonosítsa és elterjessze a latin civilizáció áldásait. Ennek érdekében hívta fel a figyelmet az említett havonta megjelenő lapra is, amelynek hasonló célkitűzései voltak. Bécsi román irodalmi és nyelvészeti előadásait Iosif Popovici tudományos szempontok alapján építette fel, foként filológiai kérdéseket fejtegetve.

1905 tavaszán újabb emberek és sorsok megismerése végett filológiai felderítőútra indult. Az isztrorománok körében végzett kutatásokat és ezek alapján írt néhány tanulmányt, amelyek anyagi nehézségek miatt csak 1914-ben láttak napvilágot kötet formájában Halléban.

1905 őszén családi okok miatt Iosif Popovici elhagyta Bécset és docensként a budapesti egyetemen helyezkedett el A következő előadásokat tartotta: Román nyelvtan, A román hangok fonetikája, Román irodalomtörténet, A román nyelv a XVI. században, A román népnyelv a XVII században. Román stilisztikai gyakorlatok. Az Isztriái roman nyelvjárás, Román dialektológia, Román népmesék irodalma. Román népköltészet (Epikai termékek). Román népköltészet (Szatírák), Román nyelv kezdők számára.

Budapesti tartózkodása idején résztvett valamennyi itteni román kulturális megmozduláson, beszédeket, előadásokat tartott és cikkeket, tanulmányokat közölt belföldi és külföldi lapokban. 1906-ban egyike volt a Budapesten megjelenő román Lupta című lap munkatársainak néhány jelentősebb román újságíró oldalán, mint Onisifor Ghibu, a jeles közíró és kolozsvári egyetemi tanár, aki egyben tanítványa is volt Iosif Popovicinak. A Lupta hasábjain Popovici és Ghibu, későbbi kolozsvári egyetemi tanár (1920 után) közölt néhány olyan írást, amely a vezető körökben tiltakozást váltott ki

1914-ben feladta docensi állását a budapesti egyetemen és visszatért szülőfalujába, ahol sok időt szentelt birtokának, anyagi jövedelme fő forrásának. Itt kapta meg katonai behívóját az I világháború