Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
§cheiana, (Bolgárszegi zsol'tároskönyv) Radu Gramaticul Tefraevangheliarium-a és a Codex Stiirdzaniis. A kódexek mellett találunk román nyelvű nyomtatott könyveket is. így 1544-ben Szebenben megjelenik az első román nyelvű katekizmus. Ebből minden példány elveszett. 1561-ben megjelenik Coresi diakónus Tetraevanghe/ul románesc (Négy evangélium románul) című könyve, 1563-ban Apostolul (Az apostol) és 1577-ben a Psaltirea (Zsol tároskönyv). Mindhárom Brassóban lát napvilágot. Siegescu megemlíti még az Palia de la Orá$tie-t (Szászvárosi Pália) amely 1582- benSzászvárosban jelenik meg, és bevezetőjéből megtudjuk, hogy Báthory Zsigmond erdélyi és magyarországi fejedelem tudtával és akaratával nyomtatták. Utal többek között Dosoftei műveire is, a Psaltirea in versuri-ra. A XVII században nemcsak egyházi könyvekben használják a román nyelvet, hanem okiratokban és krónikákban is. így 1640-ben Govorában megjelenik a Pravda (A törvény) 1641-ben Gyulafehérvárt az Evanghe/ia cu invátáturá (Az evangélium tana) 1642-ben Govorában Evanghelia invátátoare (Tanító evangélium) 1644-ben Jászvásáron a §apte taine (Hét szentség) és az Cu mila lui Dumnezeu loan Vasile Voievod. D-nul Tárii Mo/dovei (Isten kegyelméből loan Vasile vajda Mo/dvaország ura). Rákóczi György parancsára 1648-ban Gyulafehérvárt megjelent a Noul Teslámén (Újszövetség), 1651-ben pedig a Psaltirea fZsoltároskönyvJ Gyulafehérvárt. A román nyelv tehát már a XVII. században tekintélyes helyet foglal el a román irodalomban. Szláv szöveg csak a vajdai okiratokban fordul elő itt-ott. A XVIII. században pedig már ritka a teljes szláv szöveg. Siegescu szól még a Biblia de la Bucure.pi (Bukaresti biblia) kiadásáról. Az említett cirill betűs szövegekből közöl részleteket, jelezve, hogy a XIX. században a szláv szövegnek már nyomát sem találjuk, “a román nyelv elfoglalja mind az egyházban, mind a társadalomban az őt megillető helyet“'26. A következőkben Iosif Siegescu a cirill írásról és annak a román nyelvben való alkalmazásáról szól. A cirill írás keletkezését illetőleg több nézet kialakult a román irodalomban. Simion Barnutiu szerint a cirill írást a románok a rómaiaktól örökölték, I. G. Sbierea szerint pedig maguk a románok állították össze és a románoktól vették át a szlávok is. Ezek a 326 Siegescu József: A román helyesírás története. Budapest. 1905. 21.
