Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
127 irodalomban, Siegescu ismételten hangoztatja a reformátusok azon törekvését, hogy a románokat a reformációnak megnyerjék. E célból megemlíti, hogy 1546-ban Nagyszebenben kiadják Luther Márton kátéjának román nyelvű fordítását Catehismul dm Sibiu (Szebeni káté) és 1560-ban Brassóban egy másik kátét Intrebare crestmeascá (A keresztényi hit kérdései) A káték kiadása mellett zsoltárokat is kezdenek versbe szedni aképpen, hogy azokat a nép énekelhesse. Viski János 1697- ben készítette Boldogfalvan zsoltárfordításait. Ezek a fordítások mind a reformátusok anyagi támogatásával jelennek meg, akárcsak mint Coresi diakónus könyvei. A XVII században egyre több határozott fellépéssel találkozunk a román nyelv érdekében, annak érvényesítése ügyében. Jelentős tevékenységet fejt ki e célból két vajda: Mátéi Basarab és Vasile Lupu. A román egyház fokozatosan megmenekül a szláv hatástól és egészen önálló lesz. Ebben Siegescu nagy szerepet tulajdonít az uniónak, amelynek - mint korábbi müvéből is kiderül - lelkes híve. Az egyházi könyvekből a szláv nyelv kiküszöbölésében és a román nyelvnek behozatalában meglehetősen sok pap és világi működik közre, de valamennyi közül Dosofteit tartja Siegescu a legjelentősebbnek, akivel könyvében foglalkozik Ismerteti Dosoftei életét Születési idejét illetőleg az 1630 körüli éveket említi. Mi azonban tudjuk, hogy 1624-ben született Moldvában. Feltételezése szerint Dosoftei szülei “magasabb állásban lehettek“, hogy gyermekük neveltetésére oly nagy gondot fordítottak Mint ismeretes, kereskedők voltak. Siegescu is utal arra, hogy származását homály fedi Cáfolja azt, hogy lengyel származású, mivel, ha Lengyelországból származott volna, ahol abban az időben a latin iskolák virágoztak, jobban ismerte volna a latin nyelvet Máig sem tisztázott tehát származásának kérdése Életrajzírói ukrán, lengyel, aromán és macedóniai román, valamint moldovai román eredete mellett foglalnak állást. Siegescu kitér tanulmányaira is, amelyeket Lengyelországban végzett 1649-ben szerzetessé avatták a moldovai Pobrata kolostorban. Tanulmányai és magas képzettsége révén 1658-ban püspök volt Hu$i-ban, 1659-ben pedig Románban. 1671-ben kinevezték Moldova metropolitájának. Siegescu szerint a politikai viszonyok arra késztették Dosofteit, hogy Moldovából Lengyelországba meneküljön Nem említi azonban a török nyomást, ami Dosofteit valójában menekülésre késztette és amely alól hazája
