Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
128 szabadulását csak az orosz hatalomhoz való közeledésben látta. 1675-ben visszatért Moldovába, de ott kolostorba zárták. Pár hónap múlva szabadon bocsátották és ismét elfoglalta székhelyét. Habár erős elhatározása volt a politikától távoltartani magát, ezt nem tehette meg. 1686-ban kénytelen volt ismét elhagyni hazáját. Ellenségei elől Lengyelországba menekült Sobieski Jánossal, ahol a görögkeleti püspöki széket foglalta el 1693-ban bekövetkezett haláláig. Dosoftei Oroszországba is ellátogatott, ahol megismerkedett a cárral és több püspökkel. Ebből következtet Siegescu arra, hogy Moszkvában halt meg 1710 tájt. Irodalmi munkássága mellett kiemeli Siegescu azt, hogy Jászvásáron nyomdát alapított, ahol több könyvet kiadott románul és más nyelven. Dosoftei metropolitát olyan emberként tünteti fel “akinek szorgalma, fáradságot nem ismerő buzgósága és olvasottsága bámulatba ejt minden embert“'19. Fő célja az egyházi könyvek román nyelvre fordítása volt. E célnak szentelte egész életét. Felsorolja müveit megjelenésük sorrendjében: Psciltireci in vesuri (Verses zsoltárkönyv - 1673), Acatisul N&seatoarei de Dtmmezeu (Isten Anyjának litániája - 1673 ); Dumnezáiasca litnrghie (Isteni szertartás - 1679 ); Psaltirea s/avo-románő (Szláv-román zsoltároskönyv -1680.); Molitvelnicul de-nteles (Érthető görögkeleti imakönyv - 1681), Viata .>7 petrecerea svintilor, (A szentek élete és halála - 1682.) Parim ide preste an (Az év példabeszédei - 1683.) Utal arra, hogy Dosoftei az egyházi könyveket görög és szláv nyelvből fordítja románra, később pedig görög nyelvből még szláv nyelvre is fordít. Fordításai nyelvészeti szempontból “valódi kincsesbányák“. Míg a többi fordító sok szláv elemet iktat be, Dosoftei a népi elemeket részesíti előnyben. Varlaam metropolitával ellentétben, aki arra törekszik, hogy írásai az egész románlakta vidéken érthetőek legyenek, Dosoftei saját moldvai népének nyelvén ir. Iosif Siegescu elsősorban költőként foglalkozik Dosofteijal, hisz - mint helyesen rámutat - zsoltárosénekei révén vált ismertté. Nyomon követi azokat az okokat, amelyek Dosofteit a zsoltárok versbe szedésére késztették és megvizsgálja, hogy ki hatott rá. 319 319 Siegescu. József: Dosoftei metropotita mint költő. Tanulmány a román irodalom köréből. Budapest. 1897. 8.
